FIGYELEM! Ez egy leszbikus történet. A karakterek igen nagy része vagy leszbikus, vagy legalábbis nem tartózkodik a más lányokkal való szeretkezéstől. Aki ezt nem tolerálja, az kérem, itt hagyja abba az olvasást. Köszönöm.
Írta: YKN4949
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2012. július 21.
********************************************************************
– Mi a franc? – ütötte meg a fülemet egy felháborodott hang.
Erre ébredtem reggel. Még azelőtt, hogy kinyitottam volna a szemem, éreztem Julie meztelen testét az enyémnek feszülni, és tudtam, valaki egyáltalán nem boldog a látványtól.
– Misty! – hallottam Julie hangját. – Kicsim! Meg tudom magyarázni.
Ettől már teljesen felébredtem. A szemeim felpattantak, és megláttam Misty-t, ahogy lepillant ránk az ágy végéből, karba font kézzel, bosszúszomjas arckifejezéssel.
– Kezdettől fogva tudtam, hogy ez lesz a vége! – Most már üvöltött, és láttam, ahogy könnycseppek folynak le az arcán. – Remélem, élvezted, amikor megbasztad ezt a kurvát, mert engem soha többé nem kapsz meg, az biztos!
Azzal megfordult és kirohant a szobából, becsapva maga mögött az ajtót.
Hosszú és kényelmetlen csend borult ránk. Aztán halk neszt hallottam, és Julie felé fordultam. Halkan zokogott. Az egész helyzet annyira idegennek hatott Julie-tól. Ő mindenkinél erősebbnek tűnt, akit csak ismertem. A tény, hogy összetörték a történtek, sokkhatásként ért. Ugyanakkor viszont átverve éreztem magam. Miért hívta Julie Misty-t „kicsim”-nek? És mi is történt köztünk tulajdonképpen az éjszaka?
– Julie! – szólaltam meg, mire ő hangosabban kezdett sírni. Úgy döntöttem, várok egy kicsit.
– Nézd, Shae – szedte össze magát végül – ez nem a te hibád, vagy ilyesmi.
– Mi folyik itt?
– Nos – kezdett bele, majd ismét rátört a zokogás. Átkaroltam meztelen vállát, és próbáltam megnyugtatni őt. Végül képes volt kissé megnyugodni, és abbahagyni a sírást. – Misty a barátnőm.
– Hogyan? – hőköltem hátra.
– Már egy éve járunk. Azt tervezzük, hogy együtt megyünk egyetemre, aztán pedig összeházasodunk és együtt éljük le az életünket. Vagy legalábbis azt terveztük, amíg én el nem basztam mindent.
Mintha arcul csaptak volna. Még mindig nem tudtam hova tenni az előző éjszakát, de most nem is akartam arra gondolni, hogy egy félrelépés részese voltam. Ez annyira… idegesítő.
– Akkor mégis mi történt a múlt éjjel?
– Ne! Kérlek, ne légy dühös! Ez nem… Csodálatos volt. Ez valami olyasmi volt, aminek meg kellett történnie. Nem is tudom. Ez valami olyasmi volt, amire mindig is vágytam, de magamnak sem vallottam be. Úgy értem… tiszta szívemből szeretem Misty-t. Vele akarom leélni az életemet, és… – akadt el a hangja, ahogy a szemembe nézett.
– És?
– És veled. Annyira szeretlek, hogy egy életen át a barátod szeretnék lenni, és ennek az éjszakának most meg kellett történnie. Úgy értem… nem akarunk együtt járni, nemde? – Éreztem a határozatlanságot a szavaiban, ami zavarba hozott. Egy pillanatra megsértődtem, de aztán megértettem, mit akar mondani, és hogy igazat mond. Szerettem Julie-t, de nem úgy. Éreztem, hogy a vonásaim is ellágyulnak.
– Igazad van – válaszoltam halkan, és átöleltem őt, amikor ismét sírva fakadt. Magamhoz vontam, és megcsókoltam az arcát, mire ő viszonozta a gesztust.
– Annyira sajnálom – mondta. És igazi fájdalom csengett a hangjában.
– Ne! Ne tedd! Nézd! Rendbe hozom ezt. Ígérem.
Erőtlenül rám mosolygott, majd szorosan átölelt.
– Nem hinném, hogy tudnád – válaszolta kétségbeesetten.
– Ha bárki is képes rá, én megteszem – mondtam határozottan. Felkeltem és gyorsan beálltam a zuhany alá. Ötletem se volt, mit tegyek, de tudtam, hogy tennem kell valamit, mégpedig azonnal. Amikor kijöttem a zuhanyzóból, Julie még mindig meztelenül feküdt az ágyban, feldagadt vörös szemekkel. Nem szóltam hozzá semmit. Azzal csak rontottam volna a helyzeten. Inkább csak felöltöztem, felkentem a sminkemet, eléggé ahhoz, hogy szalonképes legyek. Nem tudom miért, de úgy éreztem, jól kell kinéznem.
Néhány perc múlva már Misty-ék házánál voltam. Bekopogtam, és meglepődtem, amikor az apja nyitott ajtót. Ritkán állt csak fel a székéből. Nyilvánvaló volt, hogy egyáltalán nincs képben arról, hogy mi történt.
– Ó, hello, Shae! – mosolygott. – Misty fenn van a szobájában. Menj csak fel hozzá!
Úgy tettem, és egy percen belül ismét kopogtattam, immár Misty hálószobájának ajtaján. Nem válaszolt, de láttam az ajtó mellett kiszűrődő fényt. Ismét kopogtam, majd mormogó hangot hallottam odabentről. Végre, a harmadik kopogásra kiszólt, hogy menjek be.
Kinyitottam az ajtót, és megpillantottam őt meztelenül fekve az ágyán. A szemei megduzzadtak a sírástól, a haja kócos volt. Ettől viszont valahogy csak még szebb volt, mint valaha, és lenyűgözött a teste szépsége is. A mellei hatalmasak voltak, amiken nagy rózsaszín bimbók uralkodtak. Lábait keresztbe tette, és láthattam köztük azt az aprócska kis szőrpamacsot, amit meghagyott a puncija felett. Amikor meglátott, a szemei tágra nyíltak.
– Mi a francot keresel itt? – dőlt előre. – Dögölj meg! Nem akarlak látni többé.
Megrémültem. Azért jöttem, hogy rendbe tegyem a dolgokat, de még mindig ötletem se volt, hol kezdjem.
– Misty! Tudom, hogy most dühös vagy rám… – kezdtem. Ökölbe szorítottam a kezem a hátam mögött, olyan erősen, hogy az már fájt. A szívem hevesen vert, és alig kaptam levegőt. Nem tudtam, mit fog tenni Misty, de hazudnék, ha azt mondanám, nem féltem.
– Baszódj meg! Nem vagyok dühös. Ne akard megmondani, mit érzek! Megmondom neked én. Úgy érzem most magam, hogy legszívesebben felugranék, hogy puszta kézzel tépjem ki a szemgolyóidat – sziszegte, majd ismét sírva fakadt. Bizarr helyzet volt. Misty mindig is mogorva volt és megingathatatlan. Most viszont mélyen megsértettem. Annyira, hogy abba már majdnem belerokkant.
– Sajnálom – mondtam. – Nem csak ezért. Mindenért. Nem tudtam, hogy ezzel megbántalak. Ha visszacsinálhatnám, esküszöm, megtenném. Tudom, hogy sose jöttünk ki egymással, de tényleg a barátomnak tartalak. Csak szeretném, ha minden rendben lenne, és esküszöm, többé nem bántalak meg – hadartam, de Misty ismét csak hátra dőlt és a plafont bámulta.
– Nem tudom, mit vársz tőlem. Az első pillanattól kezdve tudtam, hogy Julie meg akar baszni, mióta csak feltűntél. Tudnom kellett volna, hogy ez egyszer bekövetkezik. Ez nem fair. Ötödik óta szerelmes vagyok Julie-ba. Egy örökkévalóságba telt rávenni, hogy többek legyünk barátoknál. Az elmúlt tíz hónap, mióta jártunk, életem legszebb időszaka volt. Te pedig csak besétáltál és mindent tönkretettél – vonta az öklét a szemeihez, és sírása zokogássá szelídült.
Legszívesebben elrohantam volna szégyenemben.
– Erről én nem tudtam – mondtam ki rövid szünet után. Ez az igazság.
– Szóval Julie csak úgy rád mozdult? Rákényszerített, hogy lefeküdj vele? Egy szót sem szólt rólam?
Nem tudtam, mi lenne a helyes válasz. Az igazság az, hogy nem tudtam a kapcsolatukról. Az az igazság, hogy Julie mozdult rám. Az az igazság, hogy fel volt izgulva, és le akart fektetni, én pedig nem állítottam le, de Julie volt az, aki kezdeményezett. De Misty most megsértődött. Az pedig nem nyugtatta volna meg, ha elmondom az igazat. Úgy döntöttem, kikerülöm a válaszadást.
– Mivel tehetném ezt jóvá? – kérdeztem válaszra éhesen. Misty felült és rám bámult.
– Nem tudom, Shae – mondta méregtől csöpögő hangon. – Össze tudod újra rakni a darabokra tört életemet?
– Azt hiszem, nem – válaszoltam. Most már én is a sírás határán álltam. Minden a darabjaira hullott. Az élet, amit felépítettem, összeomlott, épp ugyanazért, amiért Misty-é is. Én pedig nem tehettem semmit. Ismét egyedül leszek, de most még rosszabb lesz, mert az egész az én hibám. Leültem egy székre Misty ágya mellé, én a kezére hajtottam a fejem. El akartam tűnni innen, de tudtam, hogy az rosszabb lenne, mintha maradok. Néhány percnyi természetellenes csend után Misty szólalt meg.
– Annyira dühös vagyok Julie-ra – mondta váratlanul. – Nem tudom, mi történt köztetek múl éjjel, de neki le kellett volna állítania. Ha szeretne, megtette volna – mondta elfúló hangon, de többé már nem sírt.
– Szeret téged. Elmondta, miután elmentél. Engem nem szeret.
– De hogy mehetnék vissza hozzá? – kérdezte Misty, egy pillanatra elfelejtve a dühét.
– Ha vele akarsz lenni, meg fogod találni a módját, hogy megbocsáss neki – válaszoltam.
Ez volt az igazság. Ha tényleg szerették egymást, át kell tudniuk vészelni ezt. Én pedig segítek ebben. Elhagyom őket, és vissza se nézek.
– Nem bocsáthatok meg csak úgy neki – mondta Misty.
– Elmegyek. Békén hagylak titeket – próbáltam segítőkész lenni.
– Ne! Akkor dühös lesz rám, hogy elüldöztelek. Ezt nem tehetem meg. Tennem kell valamit, hogy rendbe tegyem ezt a fejemben. Meg kell bocsátanom neki, de képtelen vagyok erre csak úgy – magyarázta, de nem igazán értettem, mit akar mondani.
– Mit akarsz tenni? – egyenesedtem ki a székben.
– El kell érnem, hogy ő is azt érezze, amit én. Tudnia kell, hogy ez nem helyes. Nem bánhat így velem – mondta.
Kezdtem ideges lenni. Ez nem tűnt egészséges megoldásnak.
– Nem tudom, hogy ez jó ötlet-e – mondtam.
– Én meg nem hiszem, hogy jó ötlet volt a barátnőmmel henteregni, Shae. Nem hinném, hogy jó ötlet tőled, hogy úgy viselkedj, mint egy ribanc, de nem dörgölöm az orrod alá – mondta hirtelen feltörő dühvel.
– Sajnálom – telt meg a szemem könnyel. Nem tudtam, mit tehetnék.
– Le kell feküdnünk – jelentette ki Misty pár pillanat múlva, amitől majdnem lefordultam a székről.
– Micsoda? De, te utálsz engem.
Először gondoltam így a helyzetre, de igazából tucatnyi oka volt, miért rossz ötlet ez.
– Sosem feküdtél még le olyasvalakivel, akit utálsz? Egyszerűbb úgy – mondta, barátkozva a gondolattal. – Igen. Ez működhet. Lefekszünk egymással, ez pedig megtanítja Julie-nak a leckét, és senkinek nem lesz oka zavarban lenni, mert mindkettőnknek meg voltál már.
Most már izgatott volt. Meggyőzte magát, hogy ez jó terv.
– Nem tetszik az ötlet – jelentettem ki.
– Hé! Azt mondtad, jóvá akarod tenni – mondta fagyosan. – Csak így rendezhetjük a dolgokat.
Nagyot sóhajtottam. Némán fontolgattam a dolgot. Tegnap még szűz voltam, most pedig már közel álltam ahhoz, hogy a második emberrel is lefeküdjek ugyanaz nap. Sokkoló tapasztalat volt.
– Mit akarsz, mit tegyek? – kérdeztem, mire az ő arcán ördögi mosoly terült szét.
– Nos, le fogunk feküdni egymással, de ugyanakkor egy kicsit meg is foglak büntetni – jelentette ki, mire hideg borzongás futott végig a hátamon. A képébe akartam ordítani, hogy baszódjon meg, és elrohanni, de ekkor az eszembe villant az ígéret, amit Julie-nak tettem. Az ígéretem, hogy mindent jóvá teszek. Nem tudom, miért akartam megvédeni Julie-t. Ez az egész az ő hibája volt. De akkor is ígéretet tettem. És legalább volt rá esély, hogy tegyek valamit.
Misty felkelt az ágyából, és megfordult. Kemény mellbimbói szinte már átszúrták a felsőjét, és a fenekét is kitolta. Aztán rám nézett.
– Vedd le a ruhádat és gyere ide! – Láttam a szemeiben csillogó vágyat. Egy pillanat alatt mindent elfelejtettem. Meg kell ezt tennem Julie-ért. És Taráért. A barátaimért.
Felálltam és kioldottam a lila nyakkendőmet. Kigomboltam a felsőmet, és engedtem, hogy aláhulljon a padlóra. Siettem, amikor felöltöztem Julie-nál aznap reggel, úgyhogy nem vettem fel a melltartómat. A bimbóim megmerevedtek a hideg levegőtől. Szinte éreztem az előző éjszakai szeretkezés illatát áradni a testemből. Elpirultam, amikor erre gondoltam. Misty-re néztem, de ő csak kifejezéstelenül bámult vissza rám. Letoltam a szoknyámat is, feltárva, hogy bugyit sem vettem magamra. A következő pillanatban a csizmámat leszámítva már teljesen meztelen voltam.
– A csizmát hagyd! – mondta Misty. – Gyere ide!
Odaléptem az ágyhoz, és megálltam Misty előtt, aki végig mérte a testem.
– Mit akarsz? – kérdeztem.
– Térdelj mögém! – mondta rezzenéstelen hangon. A szívem a torkomban dobogott. – Azt akarom, hogy kinyald a fenekem. Julie mindig ezt csinálja, ha részeg. Imádom.
Kezdtem nagyon ideges lenni, de a legkevésbé sem undorodtam. Nem tudom, miért, de nem gondoltam ezt az egészet undorítónak. Egyszerűen csak ijesztő volt. Nem szólaltam meg ismét. Csak mögé léptem és a térdeimre ereszkedtem. Feneke húsos félgömbjei az arcomba bámultak. A kezembe fogtam őket, és megszorítottam, mire ő élvezetteljesen felmordult.
Vettem egy mély levegőt, és széthúztam a farpofáit. Meglepett a látvány. Valami kellemetlenre számítottam, de odabent valami teljesen más fogadott. Az ánusza egy apró rózsaszín virágra hasonlított. Nagyon csinos volt, és kellemes szagot árasztott. Ugyanolyan volt a szaga, mint a puncijának.
Előre hajoltam egy kicsit és kidugtam a nyelvemet. Épp csak hozzáértem a bőréhez, amikor máris borzongás futott végig a gerincén. Lassan a nyílásához nyomtam a nyelvemet. Meglepett, mennyire tetszett az íze. Nem tartottam vissza többé a lélegzetem, hanem beszívtam az illatát. Megragadtam a derekát, és mozgatni kezdtem őt a nyelvemen. Ő is rájátszott, és az arcomba nyomta a farpofáit. Már hangosan nyögött és, be kell vallanom, élveztem. Keményen nyaltam a fenekét, élvezve az ízét. Megragadta a tarkómat, és még jobban magához vont.
Megfeszítettem a nyelvemet és mélyen belé toltam. Felmordult és megszorította a tarkómat. Ki-be húzogattam benne a nyelvemet újra és újra, amilyen gyorsan és keményen csak tudtam. Már fájt az álkapcsom és a térdeim is sajogtak, de csak folytattam tovább. Kezdtem megszeretni.
Még jobban széttárta a lábait. Elvettem a bal kezem a derekáról, átnyúltam a combjai között és megérintettem a punciját. Felnevetett, de aztán csak még jobban a farpofái közé nyomta a fejemet. Keményebben mozgattam benne a nyelvemet, és az ujjaimmal a punciján kezdtem dolgozni. Kifolyó nedvei a szőnyegre csöpögtek. A térdei elgyengültek.
Egyre hangosabban sikoltozott, én pedig megrémültem, hogy valaki meghallja és bejön. Nem akartam, hogy bárki is észrevegyen minket. Lassítani kezdtem a ritmuson. Ugyanolyan gyorsan mozgattam az ujjaimat a puncijában, mint a nyelvem a fenekében, a teste pedig átvette az ütemet. Már teljesen az uralmam alatt tartottam. Hirtelen az egész teste remegni kezdett, és sikoly tört fel a torkából. Feneke a nyelvemre szorult, akárcsak puncija az ujjamra. Minden porcikája megfeszült, majd zihálva előrehanyatlott az ágyra.
Megnyaltam az ajkaimat, amitől ismét betöltötte számat a feneke íze. Aztán tisztára nyaltam az ujjaimat is. Nedveinek íze teljesen felizgatott. Már minden gondomat elfelejtettem. Átadtam magam a pillanatnak. Julie és Misty teljesen elvették az eszemet.
Rövid idő múlva Misty ismét megmozdult.
– Azt akarom, hogy mellém feküdj az ágyba. Feküdj a hátadra!
Engedelmeskedtem neki. Bemásztam az ágyába és a hátamra feküdtem. Ő rám mászott, megragadta a lábaimat és széttolta őket. Lenézett a puncimra és elmosolyodott. Mondani akartam valamit, de fogalmam sem volt, mi lehetne az. Beharaptam az alsó ajkam, és a kezembe fogtam a jobb mellemet.
Misty előre hajolt, és a combjaim közé fúrta az arcát. Mondott valamit, de nem értettem, mivel teljesen elmerült a puncimban. Megrázkódtam, amikor a nyelve belém hatolt. Felemelte a kezét és izgatni kezdte az egyik mellbimbómat. Végignyalta lábaim közét az ánuszomtól a csiklómig. Mintha a mennyben jártam volna.
Elengedte a mellemet és ismét a lábaim közé vonta a kezét. Nyomást éreztem a fenekemen, ami máris nedves volt Misty nyelvmunkájától, úgyhogy mutatóujja könnyedén csusszant be. Kemény volt, de nekem tetszett. Tovább nyalta a puncimat, és, mire észbe kaptam volna, az ujja már teljesen eltűnt a fenekemben. Lassan mozgatni kezdte bennem. Nyilvánvaló volt, hogy nem most csinálja először.
Egyre nagyobb feszültséget éreztem magamban. Arra eszméltem, hogy megpróbálja még egy ujját belém gyömöszölni. Óvatos volt, de mégis elöntötte testemet a fájdalom. Most már egyre hangosabban nyögtem. Most gyengédebben kezdett nyalni, óvatosan masszírozva a csiklómat. Ujjai viszont keményen mozogtak bennem. Mire észbe kaptam, már bennem volt a középső ujja is, fájdalmas, borzongató és mennyei érzéssel töltve el.
Alig bírtam már, de a testemet csak a gyönyör öntötte el. Hamarosan már a gyűrűsujját is betolta. Vonaglani kezdtem, és könyörögtem, hogy ne tegye. Féltem, hogy végül tényleg valami bajt okoz. Ő viszont nem szólt egy szót sem, csak folytatta. Végül már mindhárom ujja bennem volt, miközben tovább nyalt.
Ez volt a legáthatóbb érzés, ami valaha is eluralkodott rajtam életemben. Nem volt rossz, de ugyanakkor minden képzeletet felülmúlt. Az a fajta érzés volt, amit nem lehet szavakkal leírni. Fájdalom és gyönyör olvadt bennem egybe. Már nyögni se tudtam. Az egész testem remegett, és apró horkantások törtek fel a torkomból.
Hirtelen mindhárom ujját kihúzta belőlem. Mintha a tüdőmbe is csak most tért volna vissza a levegő. Viszont nem maradt időm fellélegezni sem, mert ekkor mindhárom ujja a számba hatolt be. Hevesen nyaltam őket. Nem tudatosan tettem, de ahogy Misty ujjai behatoltak az ajkaim közé, nyelvem ösztönösen megindult és megéreztem sajt fenekem ízét. Csodás volt. Tudtam, büntetni próbál, de így is imádtam. Még egyszer kinyalt, aminek a végén már átlendültem a csúcson. Olyan hevesen élveztem el, hogy azt hittem, nem élem túl. A nedveimmel beterítettem Misty arcát.
Felemelkedett a combjaim közül és nedves arcát felém fordította. Fölém hajolt és arcát az enyémhez tolta, hogy lenyaljam róla a nedveimet. Imádtam az ízét. Ez után ez lett a kedvenc szexuális élményem.
– Tudtam, hogy egy mocskos kis ribanc vagy – mondta Misty sértetten. – Tudtam, hogy el tudom érni, hogy megtegyél nekem bármit. Egy ócska kis ringyó vagy. Tudtam. Rávetetted magad Julie-ra. Most biztos össze van zavarodva.
Ledöbbentem. Ahogy rá nézett, megértettem, hogy épp most győzi meg magát, hogy minden az én hibám.
– Miről beszélsz?
– Takarodj a házamból, és ne merészelj többé az én vagy a barátnőm közelébe jönni! Még csak hozzánk se szólj! – indult a fürdőszoba felé, és becsapta az ajtót. Csak ültem az ágyon, orromat megtöltötte a szex illata, elmémben pedig zavaros gondolatok kergetőztek. Mocskosnak éreztem magam. Mintha csak valami megbocsáthatatlant tettem volna. Rám szakadt az elmúlt két nap minden érzése, és sírva fakadtam. Hallottam, ahogy Misty nevet a fürdőszoba-ajtó másik oldalán. Még mindig zokogtam, miközben magamra rángattam a ruháimat és kiléptem az ajtón. El kellett takarnom az arcom, hogy Misty apukája ne vegyen észre semmit, amikor elköszönök és kiszáguldok a bejárati ajtón.
Folytatása következik!
Ui.: A képen Andi Muise alias Misty.
Tetszett.