A kis levelibéka, a hajnali nap sugaránál melengette dió nagyságú, zöld színű hátát. Fehér hasa elővillant, amikor helyét megunva ugrott, szétterpesztett lábaival. Közel hajoltam, hogy minden porcikáját szemügyre vehessem. Parányi lábain tapadókorongok segítették a biztonságos haladást.
A terasz függőleges meszelt falán, játszi könnyedséggel végezte gyakorlatait. Reggelije beszerzése céljából vadászott a rovarokra, teste hosszának kétszeresére előredobálta lábacskáit, mintha nyúlós gumiból, egy végtelen hosszra lettek volna teremtve. Erőteljesen odavágta, hogy megtapadjon, katonásan, és várta a zsákmányt.
Kidülledt szemmel figyelte az arra merészkedő rovarokat, s ha a zsákmány már elég közel volt, kiöltögette ragadós hosszú nyelvét, és hamm… bekapta.
A nap már nagyon melegen tűzött, árnyékba vonult, a közeli bokor árnyat adó sűrűjébe.
Este, a teraszra kiülve, kíváncsian vártam, hogy megismétli-e a látogatását.
Nem kellett sokáig várakoznom, óvatosan felugrott a terasz padlózatára, és mutatványát ismét bemutatta. Nagyon mókás volt, hiszen ez a parányi lény, mint egy cirkuszi akrobata változtatta helyét, és otthonos mozgásával ámulatba ejtett.
Bevallom, felmerült bennem a gondolat, hogy elköltöztetem a kertembe, aztán a józan ész győzött. Eszembe jutott, hiába szép az én kertem, az ő otthona a Tisza partja, s nagy hibát követnék el, ha kiszakítanám abból a környezetből ahová született.
Így hát gondoltam, - elbúcsúzom, s ha netán egy puszit adnék néki -, talán még királyfivá is változna, de mit kezdjek én, két királyfival.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-06-05 00:00:00
|
Novella
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
Fél évig volt az elvonón. Zsolt minden nap meglátogatta. Először csak szakmailag karolta fel, de aztán, ahogy Andrea szépsége, és nyugalma kezdett visszatérni, úgy szerettek egymásba. Mikorra a lányt gyógyultnak nyilvánították, tudták, hogy össze fognak költözni. Andrea vissza sem ment a régi lakásába...
Hozzászólások
:flushed:
Köszönöm az észrevételeiteket.