Átlag Béla

Átlag Béla

Átlag Béla életkörülményeinek a leírása:
30 éves, szakképzett (gépész) - tapasztalattal rendelkező jó munkásember.
Bizakodva került fel vidékről a fővárosba, a jobb kereset reményében.
Az ingatlanárak irtózatos különbségének köszönhetően, albérletbe kényszerül lakni egy ismerősével (Frédi), egy 2 szobás panellakásban Káposztásmegyeren.
Szülei szeretete miatt 2 hetente viszont hazalátogat Bajára.

Béla fizetése 160.000 Ft bruttó/100.000 nettó
Havi fix kiadásai:
a lakás bérleti díj fele, 25.000ft
havi rezsi megfelezve átlagosan kb. 25.000ft
kopel kastra kötelező+súlyadó hónapokra leosztva min. 2.500 Ft
amit havonta beletankolnak fejenként csak a hazaút miatt (vonatnál olcsóbb) 10.000 Ft
telefonfeltöltő kártya minimum 2.500ft

Így az az összeg, amivel egy hónapban gazdálkodhat, nos nem több, mint 35.000 Ft...
Nem vagyunk pesszimisták, így nem várt kiadásai nem lehetnek és kész.


Történet (képzelet szüleménye, tapasztalatokból felépítve gondolkodás nélkül)

Béla a fizetése majdnem felét leadózza, így átlagosan kereső barátunknak 100.000 Ft-ot utalnak át minden hónapban. Miután hónap elejei befizetéseit elrendezte, a megmaradt 35.000 Ft-al hó elején munka után elmegy vásárolni a városba, persze nem elkölteni az egészet, csak úgy „módjával”, amire szüksége van. Beül a használt 10 éves sose kopeljába, amire persze még új korában kifizette a regisztrációs adót, ennyi az össz vagyona. Menet közben sajnos be kell ugrania a postára befizetni az aktuális csekkeket (kötelezőt, súlyadót, elmű-s csekket stb.) Így „csak” 1.5 óráig tart az 5 kilométeres városnéző út Káposztásmegyertől a központig.

Nos igen, végülis csak 2008-at írunk, még a 4-es metró is fontosabb volt, mint egy elkerülő körgyűrű, amelyet pedig már a rendszerváltás utáni első „jobb oldali” kormányunknak meg kellett volna építtetnie. Sebaj, Béci szereti a dugót, főleg amikor egy rozzant BKV busz beáll mellé a buszsávba és pufogja a pofájába a Diesel parfümöt. Miközben hal módjára próbál oxigénhez jutni, egy puttó, rozoga pizzás robogó bujkálva elviszi a bal tükrét, persze meg sem torpanva, mint a „vice city”-ben. Sebaj, bontóban tudok venni 10.000 Ft-ért (ha nem vernek át ), elvégre csak 2 napi keresetem, gondolja magában. Visszatántoríthatatlanul tör előre, mint gurulótáskás kisnyugdíjas a 4-es 6-oson. Parkolót keres, persze sok szabad van, csak mindegyiken áll valaki. Talál egy jó kis helyet, de mivel rokkantaknak fenntartott hely, így kerékbilincs veszélye miatt tovább keresgél. Nagy megelégedéssel tapasztalja, mikor végre ki tud kászálódni saját kocsijából egy másik szorítása miatt, hogy a mellette álló járműn bár rokkant jelzés van, mégsem használja a nekik fenntartott 2 parkolóhely egyikét sem. Megrázza a fejét, mint Jimmy a lövés után és elindul a lázába, bocsi Plázába. Az ott található egyik legolcsóbb BundA nevű ruhaüzletbe eszi be a fene, ahol a magát manökennek hitt eladó úgy szorongatja a mobilját, mint mókus a mogyorót. Agyarországhoz méltóan persze köszönés nélkül engednek neki zöld utat a shopba, amire már Hofi is azt mondta, hogy oda járunk shopni.

Nos, miután sikerül kiválasztani egy se nem drága, se nem olcsó, olyan gyanúsan jó áru pólót, kér belőle egy XL-eset, amit sziszegés koncert szünetében vehet át.
Béci barátunk miután kifizette a 3.900 forintot a póló után, inkább kapott gúnyos mosolyt ezért a hatalmas tételért, mint köszönetet. Hülye kurva, gondolja magában és máris a lenti szinten található élelmiszer áruházba indúl, nincs kedve már külön betérni egy hipermarketbe. A mozgólépcsőn kisebb törzsben tart lefelé egy joghézag, akiknek a gyermeke aligha szoliban barnult le. Nos csokis szájú Romárió úgy használja a mozgólépcsőt, mint Szuper Márió a gombákat, így sikerül is barátunkat vesén rúgnia. Miután Bélát kivéve mindenki jól kinevette magát, barátunk káromkodások közepette betér a boltba.
A kosárhoz 100Ft-os érmére van szüksége, ami éppen nincs nála, de szerencsére leleményes agyar lévén egy idősebb úrtól átveszi, persze apróban odaadja neki az árát. Először élelmiszereket próbál betárazni magának: felvágott, sajt, konzerv, zöldség, pékárú stb.
A sorok között keresgélve, egyik pillanatról a másikra oda teleportálódik az iménti ismerős hálO család. Romárió úgy sír egy mp3 lejátszóért, hogy „akurvaanyádat” gondolja magában, mikor az igazán érett édesanyja megszólal:
„Hagyd már abba Te kis köcsög! Hát veszek neked cigis rágót!”
Mire az erkölcsös családban nevelkedő gyermek:
„Kell a genyónak!”

Ezek után felfrissülve, a bűz galaxist (ezt már két bolygó közé kell elképzelni) maga mögött hagyva, a hétköznapi élethez elengedhetetlen cikkeket veszi meg: mosópor, sör, öblítő, szénsavmentes-unicum stb.
A kasszánál kígyózó sor, a kosarak viselkedése egy kicsit a dodgem-re emlékeztet. Kereke nem forog tökéletesen, mivel nincs is.
Végre fizethetek gondolja, a végszámla 9.500ft. Hősünk rezzenéstelen arccal előkeresi a cégétől kapott fantasztikus felhasználhatóságú étkezési utalványt és átnyújtja, a pénztáros hölgynek nem igazán nevezhető mutánsnak, aki meglepően hasonlít egy cserebogárra, csak pumukli haja van. Tudják, fej-tor-potroh...
„Hát ez nem lesz jó!”- jelmondattal elkezdi felütni a listát, hogy el tudják-e fogadni a kapott utalványt. Béci bizonygatja, hogy Tölgyem a múltkor is eljátszották már velem, de higgye csak el, egészen biztosan el tudják fogadni. Erre a sorból hátúlról valakiből csak úgy sipp-sutty, úgy isteni sugallatra előtör az értelem: „csipkedd már magad, ne tartsd fel a sört!”-erre persze már teljesen immunens a barátunk, még mást is halott ki belőle.

Végre sikerül, mindenki buldog, főleg barátunk, akinek csak 6 szatyorral kell végigvergődnie magát európa egyik legnagyobb Plázáján. Szó se róla, szatyoros nép a magyar, bár a tyo-t már el is hagyhatnánk.
Végre eléri a kocsiját, bepakolhat, viszont egy deszantos máris ott terem, hogy ő bizony nagyon profin tud segíteni kitolatni, csak egy pár érmét hagy tartson meg emlékbe. Végre elindúlhat haza, már a hajhagymáinak is izomláza van a mai naptól. A rock zenét kedvelő Béla menet közben bekapcsolja a rádiót és majdnem nekihajt a szarrá grafitizett váci úti felüljárónak, amikor meghallja a Crystal nevezetű együttesss (ejtsd pöszén) fantasztikus slágerét. Igen, ők a sztárok. Ahogy Hofi mondaná: „Van papírjuk, tudnak írni, elég ok nem, hogy számot írjanak?!” Már újpesten jár, amikor mélyebben belegondol, hogy vajon honnan is kaphatta a nevét Káposztásmegyer? Sebaj, ezt így hirtelen biztos nem fejti meg, de legalább arra jó, hogy észre se vegye, hogy miről beszélgetnek a szerelem hulláhosszán a Shäger rádióban. Épphogy sikerült fél 11 előtt hazaérni, de nincs elkenődve. Miután leparkolt 4 téglán álló szomszédjának autója mellé, elkezd felcuccolni. A lift sajnos nem működik, a csótányírtók ronthatták el, mert azok menekültek ma előlük fel-le, gondolja. 5.-emelet nem vészes, de már nagyon száraz a torka, alig várja, hogy hazaérjen. Egyszercsak két szint között az automata ráoltja a villanyt. Nagyon praktikus, egy félős ember szinte maga alá is hugyozna, semmit nem lát. Feltalálom magam, tehát vagyok - telefonommal világítok. Hazaérve a lakótárs, a fotelből izzadtan hátrafordulva bíztató szavakkal üdvözli: „Hol a faszba voltál?!”
Anyádnál, gondolja Bélus, mostmár tényleg iszom egy sört.
„Miket vettél?”-kérdi Frédi. Csak egy pólót, kaját, meg ilyesmit.
Frédi már a pólónál nyelt egyet, -a honnan az anyádból vót rá pénzed- átfutott az arcán.

Nos igen, Agyarországban ezt szeretjük nagyon, hogy itt mindenki kontrollál de nagyon. Bélus mit sem törődve az egésszel nyugodtan kinyitja a sorsodit az ajtófélfán és meghúzza.
Újra vége egy fárasztó napnak, alig várja már, hogy pár falat után letusolhasson végre a főváros szennyétől. A wu2 iszonyatos energiatöbblettel próbálja feltölteni kissé bíborosan kopaszodó fejét hősünknek. Végül ágybazuhan és az elalvás elősegítése érdekében bekapcsolja a TV-t. Épp a HírTv-n próbálják meg ismételten elterelni a figyelmünket, valami még fontosabb dologról. Ilyenkor az emberek rádöbbenek, hogy akkor lesz itt jó világ, amikor Gyurcsány özvegye közli Orbánnal a börtönben, hogy Demszky szívinfarktust kapott Kóka temetésén, amikor egy ismeretlen lelőtte Ádert.

23h11’-kor hősünk bekapcsolja a sleep funkciót és az ébresztőt fél 6-ra.
Eltelt egy újabb nap...
...ebben az országban


Én szeretem a hazám, de a saját jövőm érdekében el kell hagynom mihamarabb...

P.L.

U.I.: Mire elolvasod, talán már itt sem vagyok...