Nem is tudom, ti szeretitek a romantikát? Én nagyon és, ha tehetném, csak romantikus dolgokat tennék a párommal. Emlékszem, egyszer sikerült őt úgy meglepnem, hogy 25 percig sírt örömében. Születésnapja volt és egész nap nem kerestem, se én, se a barátok. Kivéve a legjobb barátnője, aki természetesen be volt avatva a dolgokba. Tehát nem kerestük, nem hívtuk, elhanyagoltuk. Szegény már tűkön ült és nagyon mérges volt rám és az egész világra, hogy mindenki elfelejtette, de....
Egész nap a barátnőjével volt és megpróbálta elráncigálni egy neves szállodába, hogy majd ott töltik ők a születésnapját. Nagyon nem volt hozzá kedve és folyton ellenkezett, nem akart menni, míg szerencsére a barátnőnek olyan meggyőző ereje volt, hogy sikerült elrácigálnia a szállodába. Nem igazán értette, hogy miért pont oda, hisz még soha nem járt ott és nem is gondolta, hogy oda beengedik oda őket, de nagy meglepetésére beengedték őket. Azt végképp nem értette, hogy miért megy oda a portáshoz, hogy engedjék őket fel a 6-dik emeletre, de belement. Mikor felértek a szobához, azt mondta neki, hogy menjen be és elköszönt tőle. Mikor belépett egy gyertyákkal kirakott folyosón találta magát, amit rózsaszirmokkal szórtak fel. Ez bevezette a nappaliba, ahol én vártam elegánsan, öltönyben és nyakkendőben, pezsgővel a kezemben. Ez volt az ő legféltettebb és legtitkosabb vágya, ami végre teljesült. Rajtam kívül ott voltak a barátok, a család és mindenki másnak az ajándékai, akik nem köszöntötték fel őt az nap. Mikor ezeket így mind együtt meglátta, akkor leült a fotelba és csak sírt 25 percig.
Ezek után eltöltöttünk egy romantikus éjszakát kettesban és azóta is együtt vagyunk boldogan (2 éve)