Anna és Nadja 1. fejezet

Anna az utolsó pillanatban ébredt. Álmos tekintetével órájára meredt, nyomban ki is pattant az ágyból és rohant a fürdőszobába. Villámgyorsan rendbeszedte magát és már sprintelt is a buszmegállóba. Pechére az orra előtt csukták be a jármű ajtajait. Bosszúsan nézett maga elé és halkan mormogott valamit. Öt perc múlva megérkezett a másik szerelvény, ami elröpítette Őt az iskolába.

Csengetés előtt egy fél perccel be is futott az osztályterembe, ledobta a padja mellé a táskát és kipakolta belőle a matek könyvet. Mint mindig, most is egyedül ücsörgött az asztalnál és várta, hogy a tanár elkezdje az órát. Senki nem törődött vele, mióta ebbe a gimibe járt, nem voltak barátai. Sokszor irigykedve nézte azokat a lányokat, akik barátnőikkel cseverésztek a szünetben. "Milyen jó lenne, ha én is ott lehetnék közöttük!" sokszor elképzelte azt, hogy Ő is a többi osztálytársával együtt elmegy moziba, vásárolni, esetleg a Mekibe, vagy valahova, hogy együtt üssék el az időt. Idáig sajnos nem valósult meg ez az álma.

- Jéé...A tanár úr késik! Mi van Vele, talán meghibbant vagy a protkóját otthon felejtette? - kérdezte a többiektől egy idióta, saját magát menőnek tartó srác, miközben öntelt vigyort varázsolt a képére.
Ahogy kimondta, Szörényi úr máris a katedrán termett. Egy futó, rosszalló pillantást vetett a fiúra, aki az imént olyan "kedves" szavakkal illette. Nem sokáig törődött Vele, mert visszament az ajtóhoz, hogy kiszóljon valakinek.

- Nadja! Gyere be nyugodtan! - hallották a tanár hangját a folyosóról az osztályban ülők.
Pár másodperc elteltével már be is lépett a jövevény. Félelemmel a szemében fellépett az emelvényre és a gimi matektudorához intézett egy segélykérő pillantást. Látszott rajta, hogy borzasztóan izgult.

Szörényi megköszörülte a torkát, majd így szólt:
- Szeretném bemutatni Nektek Nadjat, új osztálytársatokat. Nadja, mutatkozz be, kérlek!
A lány úgy érezte, most már forog körülötte a világ, de azért megpróbált egy-két szót kipréselni magából.
- Sziasztok! Nadja vagyok. Oroszországból jöttem. Moszkvában éltem a családommal, de mivel anyám magyar és már honvágya volt, így hazajöttünk. - a végén egészen belejött a mesélésbe és örült, hogy nem sült fel a mondandójával.
- Köszönjük! - mondta a tanár - most pedig foglalj helyet az egyik üres széken.

Nadja hosszan keresgélt az ülőhelyek között, majd az Anna melletti ülőhelyre esett a választása. A többiek kis összesúgással jelezték, hogy (szerintük) nem jó helyet választott. A lány nem sokat törődött velük, vagy nem értette, mi a baj. Azzal elkezdődött az óra. Néhányan nem vettek részt az utazásban, amely a számtan világába vezetett. Azon belül a Pitagorasz-tételt tanulmányozta.

- Szia Nadja! Anna vagyok. - súgta oda Nadjanak.
- Szia! Én meg Nadja. Te mióta jársz ide?
- Fél éve, amióta a tanév elkezdődött. Tényleg csak anyukád honvágya miatt jöttetek el Oroszországból?
- Valójában nem, de arról nem szabad beszélnem. Semmi illegális, nyugi. Egy régi családi ügy miatt.
- Aha, értem. Akkor nem is kérdezek erről többet. Most hol laktok? Ha szabad tudnom.
- Egy pillanat...Várjál csak, melyik busz megy el a piac mellett? Nem jut eszembe...Ja, igen! A 85-ös vonalán.
- És hogy-hogy ilyen jól beszélsz magyarul?
- Anyukám tanított, mivel Ő magyar. Egyébként voltak kinn magyar ismerőseink, úgyhogy volt alkalmam gyakorolni a nyelvet. A kommunikáció megy, a helyesírás már kevésbé. - egy kicsit elkuncogta magát, de a tanár szigorú pillantásától abbahagyta.

Kicsöngetés után mindenki amilyen gyorsan csak lehetett, elhagyta a termet, kivéve Nadjat és Annát. Ők lassan sétáltak ki az ajtón. Még négy órát kellett átvészelniük, utána mehettek ebédelni. Ezt a rövid időt végig beszélgetéssel töltötték. Sokat nevettek egymás bakijain, amiket régebben műveltek. Mindenről tudtak dumcsizni. Kiderült, hogy rengeteg dologban hasonlítanak egymásra, ennek Anna különösen örült. Délután együtt mentek haza, mivel ugyanarra laktak. Megbeszélték, hogy másnap reggel fél nyolckor találkoznak a megállóban.

Anna most először boldogan tért haza az iskolából. Tudta, hogy Nadjaval jó barátnők lesznek. Ezt jól is sejtette, de egyáltalán nem sejthette, hogy mit jelent, ha akárki Nadjaval kapcsolatba lép...