Álom

Csodás álom, hatalmas nyújtózás, de valami nem az igazi... nem az én szobám. Idegen ágy, idegen szoba, félhomály, mintha a fekete ruhám lenne a fotelben... Lassan derengeni kezd a tegnap este, a pezsgő mennyisége és a csodás éjszaka. De akkor mi ez a fura szorító érzés a lelkemben. Valami baj van, vagy lesz....?

Édes reggel, hosszas búcsúcsók, majd elválás és egy újabb szép este reménye.

Programváltozás, elutazik, csak egy hét mondja, de most úgy tűnik, mintha egy örök élet lenne.

Búcsúzás. Minden a szokásos, csak most olyan más az érzés, mintha valami mégis más lenne...Már ez az utolsó utáni pillanat, de nem megy el, hanem előkerül egy kulcs a kabátzsebéből, és egy olyan mondat, amire majdnem minden lány vágyik: "Szeretném, ha minden reggel úgy ébredhetnék, mint ma!"

A kérés elhangzott, az utolsó csók elcsattant, Ő elment. Csak álltam ott a járdaszirten, zuhogott az eső és valami nem volt rendben....de mi?