Vajon mért változik az élet olyan könnyen, és gyorsan? Egy perc alatt mindenünket elveszíthetjük, ami egyszer fontos volt, és van, mikor mindent megkaphatunk, amit fontosnak tartunk. Miféle különös, kifürkészhetetlen játékot űz velünk az Élet? Mi a célja? Tanítani akar bennünket? Vagy csak bábúk vagyunk az Élet furcsa bábszínházában?Aki jól viselkedik, azt megjutalmazzák, a gonosz pedig megkapja a büntetését? Lassítsunk, az élet nem ilyen egyszerű. Az élet csábos mosolya csak ámítás. Az élet olykor kegyetlen, és vasmarkával csap le ránk. De mért? Miért büntet ártatlan áldozatokat? Mért öl kisgyerekeket? Mért hagyja élni az igazán veszélyeseket? Miféle világ ez? Van ennek logikája? Nem hiszem, csak eszközök vagyunk, a szórakoztatásra, és nem bújhatunk el az ítélet elől, valahol úgyis megtalál.
Talán a múltbéli bűneinkért büntet? Talán azért, amik voltunk előző életünkben? De a lélek változik, ha egy gyilkos voltam, akkor gyilkos maradok, és ha mindent jól teszek, akkor is megkapom a "jól megérdemelt" büntetést?
Mért nem azon hajtják be, aki elkövette? Olyan ez, mint valami igazságszolgáltatás, csak nem teljesen fair.
Mindenkibe szorul egy kis agresszió, ezt az Élet adja, hogy tudjunk küzdeni. De mi, mind csak arra használjuk az agressziónkat és az energiánkat, hogy harcoljunk valami ellen, amiinek még a nagyságát se ismerjük fel. Mind a Élet ellen harcolunk, mert nem tartjuk elég jónak. Mindenki irigyli a másikat, mert neki jobb, holott az is ugyanúgy beáll a harcosok sorába.
De a kör bezárul. Nem tudunk a Sors és az Életünk ellen küzdeni. Legyőz, mindenkit megadásra kényszerít. Térdre. Ne feledjük, hogy amíg mi bolhaként pattogunk, addig az élet vasmarka visszatér.
Lehet, hogy végleg bele kellene nyugodnunk a sorsunkba, és elfogadni azt. Nem rombolni, hanem építeni a közösségünket, mert csak együtt vihetjük valamire.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-28
|
Novella
Kicsit erőszakosnak tűnhet a sztori, de nem az. Valójában mindenki beleegyezésével történik,...
2025-04-25
|
Novella
Ez a sztori egy vázlat, de sose lesz belőle más. Ide csak azért tettem fel, hogy lássuk, milyen...
2025-04-24
|
Novella
Ez ugyan nem korhatáros, de 10-12 alatt nem sorolnám a kötelező olvasmányaik közé, mert nem...
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
A rózsaszín felleg viszont elkerülhetetlen, és manapság egyre több embert talál meg. Ez a rózsaszín felleg persze csak egy tünete a kóros szomorúságnak, vagy inkább kezdete. De ha ennek érzéseit sikerül leküzdeni, a kóros szomorúság már elkerülhető.
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Hozzászólások
Az ilyen gondolatok, hogy múltbéli bűneink, s előző élet, számomra elképzelhetőek, de ne már ezen múljon a mostani életünk. Hisz ezt mi alakítjuk, illetve egy más közeg ami körülvesz bennünket.
Az utolsó mondat az ül...:)