2 év múlva találkozunk

2 évvel a történet eredeti kezdete előtt
Lenge őszi nap volt. Október 23-a. Olyan hangulat volt mintha korán reggel lenne. Pedig már délután volt. Ha az ember kinézett az ablakon, látta, hogy a nap vöröses fénye játszik a házak oldalán. Egy lány ült a szobájában. Már készen volt, kicsinosította magát. Csak arra vált hogy megcsörrenjen a telefonja. Épp most jött a hívás.
- Igen?
- Szia édes! Én vagyok. A buszmegállóba gyere! Már indulhatsz is.
- Rendben. majd ott találkozunk.

Letette és elindult. A buszmegálló 1km-re volt a háztól. Már régóta szeretett volna mindenki egy közelebbi buszmegállót, de erre a kis kertvárosnak nem volt pénze. A lány útközben megfigyelte, hogy egyre hűvösebb van, és kezd leszállni a köd is. Az első kereszteződésnél járt, amikor meglátott egy alakot.
- Hmm messze van. - gondolta. Csak ment egyenesen és közben észre se vette, hogy az alak felgyorsított, hogy utolérje. Pont a háta mögött járt, amikor félúton voltak a buszmegállóhoz. Addigra már egészen leszállt a köd. A lány hirtelen két hideg kezet érzett a nyakánál és a derekánál.

- Ne fordulj meg! - suttogta az alak a fülébe, miközben egy kést szorított a lány torkához. A lány megdermedt a hangra. Ismerős volt neki, de nem tudta honnan. A férfi belevágta a kést a lányba. A hasába szúrta és lefelé húzta. Csak szép lassan. Közbe csitítgatta a lányt, aki halkan sikoltott a fájdalomtól. Az erőtlenségtől és a félelemtől nem tudott hangosabb lenni. Amikor a férfi érezte, hogy a lány egy kicsit megrezzen újra a fülébe suttogott:
- Két év múlva találkozunk.
Aztán elvágta a torkát, és a földre eresztette. A lány a saját vértócsájában feküdt. Már nem élt, ezért a férfi otthagyta.

2 évvel később
Egy férfi ált a könyvesbolt pultjánál. Már csak ő volt ott és az eladó. Beszélgettek. Nem tudni miről. A férfi két évvel ezelőtt megölt egy lányt. Mostmár betöltötte a 18-at, és nem volt bűntudata. De bármikor börtönbe vihették. Ezt tudta.
- Nah jól van, Henry. Záróra. Megveszed a könyvet?
- Igen.
Kifizette és sarkon fordult. Elindult az ajtó felé. Az ajtóüvegén egy lány tükröződött. Hirtelen kinyílt, és a lány eltűnt. Egy erős hideg fuvallat töltötte be a boltot. Henry megdermedt.
- Henry, Jól vagy?
Henry nem válaszolt. A fuvallatt amilyen hirtelen jött, úgy tűnt el.
- Henry! Válaszolj! Mi bajod?
a fiú kicsit megrázkódott.
- Ö... Nincs... semmi bajom. Jól vagyok.

Henry kilépett a bolt ajtaján, és elindult haza felé. Útközben gondolkodott. A gyilkosságra gondolt. Újra átélte azt a haragot, amivel megölte a lányt. Azért tette, mert helyette mást választott. Újra érezte a lány illatát, és a puha hosszú fekete hajat, ahogy az arcához ér. Mikor hazaért, ledőlt az ágyára. A feje majd szétszakadt a gondolatoktól. El akart aludni, de nem tudott. Így csak feküdt az ágyon. Hirtelen kinyílt a teraszajtó. Henry ezt észre se vette, csak akkor, amikor ugyanaz a hideg fuvallat árasztotta el a szobát, ami nem sokkal ezelőtt a boltot. Suttogást hallott:
- Két év múlva Henry! Két év múlva...

Henrynek eszébe jutott a gyilkosságnak ez a részlete is. Mostmár részletesen összeállt minden a fejében. A terasz ajtónál állt. Érezte a lány a karjai közt, érezte az illatát, mindent érzett, pontosan úgy, mint két évvel ezelőtt. De most még mást is érzett. Az a fullasztó hideg, amit magakörül érzett... Azt hitte, most elmehet a lány szellemével, hogy örökre vele maradhasson. De nem tudta, hogy a lány haragot érez, amiért kiszakította az életéből, amiben minden szép volt, és tökéletes. A lány megfordult, és Henry szemébe nézett. Mély sötét szeme világított az éjszakában. Henry hirtelen valami furcsa szagot érzett. Vérszag volt.

A lány ellökte magától, és a szellem kiszállt a teraszajtón, ami erőteljesen csapódott be utána. Henry felkapcsolta a lámpát, és észre vette a vérfoltot a felsőrészén. Levette a felsőt, és magához szorította.
- Jenny! – suttogta - Nem akartam! Nem akartam! - ezt hajtogatta egy ideig. Közben könnyek hullottak a szeméből. Egész este nem tudott aludni. Olyan 9 óra tájt reggel, csöngettek. Nehezen kelt csak fel, és az ajtóhoz vánszorgott. A posta ott hevert az ajtó előtt. 2 levél, pár számla, és az újság. Először a leveleket nézte. Az egyik a haverjától jött. Buli meghívás. A másik ismeretlen címről. Felbontotta. Ez állt benne:

Emlékszel rám? Egy régi haverod voltam. Két éve nem láttalak, és mostmár nem is akarlak, de mégis foglak! Hidd el, bosszút állok! Te szemét! UI: Megtudtam mit tettél Jenny-vel.

Henry nem akart a levélnek túl nagy jelentőséget adni, szóval összetépte, és a szemétbe dobta. Az újságot az asztalra tette. Még csak bele se nézett. A meghívót nézegette. A buli időpontja az nap este 8 órára szólt. Úgy gondolta elmegy, legalább elfelejti a történteket, és a levelet. Este fél 8-kor el is indult. Jó volt a buli, de sajnos nem sokat segített rajta. Leült az ágyra és el gondolkodott. A két évvel ezelőtt érzett bűntudata most újra megtalálta. Hirtelen elaludt a villany. Henry már érezte mi jön. A hideg ismét átjárta a szobát. A szemetesből felrepültek a levél darabjai.

Egy kis celux repült utánuk az asztal felé. A levél összerakódott és a celux is rákerült. Hirtelen egy piros ceruza emelkedett fel és ez is a papírhoz ért. Írt valamit, aztán eldőlt, a hideg megszűnt, és a lámpa újra felgyulladt. Henry az asztalhoz szaladt. A levélen az írás fölé egy szív volt rajzolva, abba pedig ez volt beleírva: 2 év múlva találkozunk. Henry megijedt, és a székre görnyedt. Elsápadt az arca. Aztán meglátta az újságot. A címlapon látta a halott lány képét, és fölötte a feliratot: Két év után kiderült ki volt a gyilkos... Henry nem tudta mit tegyen. Fejvesztetten rohangált a lakásban, végül egy böröndnyi ruhával és minden holmijával a kezében, az ajtó felé vette az irányt. Amikor kinyitotta az ajtót Jenny volt barátja állt előtte.
- Már késő a menekvésre.

A fiú kezében egy kés volt és azt henry-be döfte. Belökte a szobába Henryt és maga mögött becsukta az ajtót.
- Ezt most Jenny-ért kapod. Mostmár tudod mit élt át, amikor ugyanezt tetted vele.
Henry szótlanul rángatózott a földön. Érezte ahogy a kés lassan felmelegszik a testében. Megborzongott a kínzó fájdalomtól. A vér már körbe lepte, és borzalmasan szédült. Minden elhomályosodott előtte, aztán már semmit se látott, soha többé... Jenny barátja is meghalt, de ezt nem tudjuk miért. A rendőrök azt mondják öngyilkos lett. De kitudja. Ez, már örökre rejtély marad...