Bettty adatai

Napról-napra rosszabbra fordult a helyzet, egyre sűrűbben veszekedtünk, a gyakori rosszulléteim miatt egyre ingerültebb, csalódottabb és elégedetlenebb lettem. Nem volt kedvem felkelni, gyengének éreztem magam, és már egyáltalán nem voltam boldog… Ezért természetesen a páromat okoltam, és már a látványát is nehezen bírtam elviselni. Így ment ez három hónapig, amikor egy vasalatlan ing végre feltette az i-re a pontot...

- Munkaügyről van szó? - kérdezte végre Ádám, és hanyagul nekidőlt az íróasztalnak.
- Nem, csak gondoltam elbeszélgethetnénk egy kicsit, hogy közelebbről megismerjük egymást - dadogta Andrea, miközben úgy érezte, elsüllyed a szégyentől.
- Persze, jó ötletnek tartom - mondta Ádám, pedig belül enyhe bosszúságot érzett, amiért nem tudott nemet mondani. Semmi kedve nem volt ezt a molett lányt közelebbről is szemrevételezni, a mai estét inkább pihenésre szánta volna. Mégis a sajnálat...

Fényárban úszott a havas messzeség
Büszke fenyők hörgését nyomta el a szél
Fagyott testén pihent az örök szenvedés
Életben maradni: csak ennyi volt a cél...

Fásult, vén szememnek tompa fénye
Lassan kihunyni kényszerül
Az idő mély barázdákat festett
Aszott testemre ékszerül...

A téli fagy jeges karjaival
átfonja fázós gyönge testemet
a vihar szele az arcomba mar
s lelkembe vág a döbbenet...

Először arra gondolt, talán valaki droggal környékezte meg őket az iskolában. Magándetektíveket fogadott, de semmit sem tudtak kideríteni, a gyerekek állapota viszont napról-napra romlott. Volt olyan hét, hogy megállás nélkül aludtak, nem lehetett őket felkelteni. Roland szinte megőrült a kétségbeesett félelemtől, amely úrrá lett rajta.
Reszketve figyelte Violát, vajon ő meddig bírja, mikor fog összeomlani? És akkor egyszer csak hirtelen szöget ütött a fejében a felesége viselkedése......

Eszter nem volt sem irigy, sem nagyravágyó, most mégis szívébe kúszott az igazságtalanság érzete. Nem bírta tovább visszatartani, megeredtek a könnyei. Kifizette a parányi csokoládét, és sietve távozott volna, ám valaki hátulról gyengéden megérintette a vállát. Megfordult. Az elegáns hölgy volt az, szemében részvét, szánalom és együttérzés halvány fényei váltották egymást. Zsebkendőt tartott húsos kezében, Eszter felé nyújtotta...