A téli fagy jeges karjaival
átfonja fázós gyönge testemet
a vihar szele az arcomba mar
s lelkembe vág a döbbenet.
Forró emlékek százaival
kerget a magány pengéje
újra elszállt egy kietlen év
S a társam a csend zenéje.
Kísért a boldog mámoros érzés
puha meleg kezed a kezemben
most tombol bennem az üres rémkép
hiba volt téged szeretnem.
És mégis: ha arra gondolok
illatosak voltak az éjszakák
nekünk muzsikáltak a nappalok
suttogtuk az álmok gyöngy-szavát.
Fázom! Reszket a testem-lelkem
Süvít a szél, én hallgatom
Ráfagy az emléked vékony ruhámra
S olvad a viasz az arcodon...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-02-06
|
Egyéb
Szomjas az éj, mint torkos vadak,<br />
patakhoz járulva megrontanak.<br />
Mély, puha árnyék,...
2025-01-30
|
Horror
Horror sci-fi elemekkel.Sokan írtak már előttem nanorobotokról de tudtommal idáig még senki...
2025-01-27
|
Novella
Lia nem éppen a legrátermettebb katona ám amikor hazájának szüksége lesz rá nem hagyja cserben...
2025-01-24
|
Novella
Romantikus Bl történet, ami Valentin napra íródott egy éve. 18+ nincs benne. <br />
2025-01-23
|
Novella
És íme egy olyan történet amiről elsőre azt hittem,<br />
( mint általában mindenről ami a...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások