A téli fagy jeges karjaival
átfonja fázós gyönge testemet
a vihar szele az arcomba mar
s lelkembe vág a döbbenet.
Forró emlékek százaival
kerget a magány pengéje
újra elszállt egy kietlen év
S a társam a csend zenéje.
Kísért a boldog mámoros érzés
puha meleg kezed a kezemben
most tombol bennem az üres rémkép
hiba volt téged szeretnem.
És mégis: ha arra gondolok
illatosak voltak az éjszakák
nekünk muzsikáltak a nappalok
suttogtuk az álmok gyöngy-szavát.
Fázom! Reszket a testem-lelkem
Süvít a szél, én hallgatom
Ráfagy az emléked vékony ruhámra
S olvad a viasz az arcodon...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-01-19
|
Novella
Ez egy szösszenet az gyűjteményemből. Bl műfaj. Valentin napra íródott.
2024-12-23
|
Krimi
Egy kis krimi kevés szexualitással fűszerezve. <br />
Kellemes olvasgatást kívánok!
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Hozzászólások