Fásult, vén szememnek tompa fénye
Lassan kihunyni kényszerül
Az idő mély barázdákat festett
Aszott testemre ékszerül.
Miért kell felednem hamvas bőröm
illatos, bájos emlékét?
Miért lesz varázsos tekintetemből
Régen megfakult emlékkép?
A hangom bársonyos lüktetése
Lágy dallam volt a füleknek
Most egykori feszes testemen
Rémes fekélyek születnek.
Hajdani szépségem virágzása
Csak egy homályos látomás
Miért lett dallamos hangomból
Fülsértő, öreg károgás?
Szerelmem megvadult karjaiban
Naponta újjászülettem
De megtört az élet harcaiban
S mélyre kellett őt temetnem.
Most miért kell magányosan várnom
Lelkem utolsó sóhaját?
Miért nem hallgatja meg senki
Egy öregasszony óhaját?
Vége. Megsebesített az élet
Kezed helyett botomat foghatom
Nem éltetnek már hamis fények
A vénségem örök borzalom.
Gyilkos gyógyszer táncol a kezemben
Víz után kapar a torkom
Sós könnyeim árja egyre pereg
S megpecsételi a sorsom.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Hozzászólások
Én még nagyon régen próbálkoztam meg versírással de csak ez lett belőle: http://www.tortenetek.hu/browse.php?act=detail&wid=5580&tid=7238
Ezért új nevet találtam ki, amúgy "Betty"szerettem volna lenni, de úgy látszik már van egy.
De szyszyként már nem küldök be verset.
Miért kérdezed?