A "" kifejezés eredménye:

- Hol van?- Adam zavartan futott le a lépcsőn.- Tegnap este még itt volt.
- Vigyázz, mert kitöröd a nyakadat. Nem tudom, hol van.- Kyra éppen egy könyvet olvasott.- Talán sétálni támadt kedve.- újra belemerült olvasmányába, a fiúval mit sem törődve. Adam ezt nem hagyhatta annyiban.
- De… tudod, hogy mi történt, amikor én is egyedül indultam sétálni.- a fiú elindult az ajtó felé.
- Ne! Teljesen felesleges.- a lány még mindig a könyvet bújta.- Már nem érzem…és ez azt jelenti,...

Már nincs több határ.
Légy szabad, mint a madár!
Röpülj, csak röpülj!

Hallod? Elmehetsz!
Fuss, rohanj, szaladj, szállj fel!
Templomtoronyra...

Búsan keringőzik a lelkem, madár röptét kíséri.
Szemem sarkából bánat tekergőzik.
Anyám teste reszket, csak lelke tartja benne a halványuló remény...

Álmodtam az éjjel,
Csodás dolgot láttam,
Árnyas pálmák alatt
Csókoltad az ajkam...

Méhek, darazsak, mind volt barátom,
Hozzám jártak megtévesztők voltak a világon,
De most mind csak támadják a virágom,
s most itt fekszem beteg ágyamon...

Másnap reggel a csapat keserves vonyításra ébredt. Talán nem csak ők, hanem az egész erdő is. Az egyik kölyök elpusztult. Este kimehetett véletlenül a fészekből és pihés kis teste megfagyott. Mindenesetre az éhes farkasok vicsorgó fogakkal megindultak felé, de most a daliás hím állt az útjukba. Nem engedte kölykét megenni. Ő is éhes volt már, hisz este óta nem evett, de ő inkább éhen pusztul, minthogy elfogyassza a halott gyermekét. A kicsik ebből mit sem sejtve elkezdtek szopni reggeli...

A dal szárnyán veszlek,
s elviszlek, kedvesem,
a Gangesz-parton a legszebb
ligetbe röpülsz velem...