A "" kifejezés eredménye:

Virág fátyol volt a párnán
S most a párna nagyon árván.
Nem tancol és nem vigad
Szél mossa az álmokat...

Parazsat hints a homokba,
Az üszköket hajítsd a folyóba,
Az erdőket perzseld fel,
Az égre szikrát fröcskölj fel...

Bolygó fényekkel tele
sötétség árnymezeje
álom-szőtte pillanat:
varázstáncuk elragad ...

A Hold vidáman lubickol
Miközben az ég,
Hűs lehelletével
Csiszolja ragyogóvá ékszereit...

Eleinte szuper volt minden, de mikor elmentem pár barátnőmmel a mosdóba, a tükörben megláttam, hogy az addig szőke hajam elkezdett feketedni, és hogy a fülem mögött... szóval elkezdett ilyen ronda lenni a bőröm... - mondta szipogva, s hogy elnyomja könnyeit, nagyot kortyolt a forró teából - hiába dörzsöltem, vagy próbáltam bármivel is leszedni, nem sikerült. Mostmár tudom, hogy soha nem is fog sikerülni...

Egyszer csak azt vette észre, hogy valaki végig simítja állát, lefelé haladva furcsa, bizsergető érzést keltve a nadrágjában. Le a nyakán, a hasfalán, majd a nadrágon az érzés elmúlt. Kinyitotta jócskán álmos szemeit. Egy gyönyörű lányt látott. Barna, egyenes haj, vékony arc, és egy kaján vigyor.
- Csukd be a szemed, édes, és élvezz-, suttogta lágy hangon, majd a férfi érezte, amit ilyenkor kell…

Suttogásban, kiáltásban,
Izzasztó szép napsugárban,
Szomjam oltó árnyékodban,
Tálaltam magam tavaszban...

Őrült élet,
Szép lélek.
Nincs mit tenni,
Végig kell menni...