A "" kifejezés eredménye:

Láttam a Bánatot.
Könnyesen jött felém,
Magányos óra volt
az ébredés éjjelén...

Nézz a szemembe s meglátod,
Nem vagyunk már bárányok.
Jónak láttál,de csak voltam,
Lelkemet már rég el adtam...

Rutinos mozdulatokkal egyenletesen felhelyezték a vámpírok a bejáratra a robbanó tölteteket, melyeknek működési elve nem volt bonyolult: egy tenyérnyi nagyságú, körülbelül 1 cm széles fém dobozkáról beszélünk, aminek tartalma két féle lehet: vagy a legkisebb szikrára is begyulladó gázelegyet tartalmaz, vagy hő hatására azonnal meggyúló porkeveréket...

Baljós érzéseim a ballagásán, kezdődtek. Ott álltam a nagy felfordulásban és törölgettem a könnyeim, ahogy illik. Aztán megjelent előttem a fiam, egy fiatalember képében, mosollyal az arcán és olyan szelíd tekintettel, amilyen csak egy felnőtt arcán lehet, amikor hagyja, hogy a szülők, nagyszülők, - őt utoljára, még egyszer, - gyereknek nézzék.
Belém hasított a kérdés. Mikor nem néztem oda, amikor felnőtt a fiam? ...

a magány kegyetlen özvegy pókja,
szívem kemény hálójával körbefonja...

A múlt…
…a jelen szomorú gyásza.
Sötét…
…árnyként vetül a mára.
Gúnyos…
…arccal a szemedbe néz.
Emlékezz…

Mikor a szived már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád, soha, senkise,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe;
Ó, Lélek, ne csüggedj!...

Tessék itt a két karom,
hisz kitört a forradalom.
Katonai tisztséget kaptam,
De fegyvert még nem fogtam...

Már nem tudom mi a valóság, s mi az álom,
Mindenhol csak magamat látom!
Látom magamat, s a jövőmet!
És már látom az időmet! ...