Történetek - 41.oldal

Hirtelen egy árny mozdul mögöttük. Egy kivételesen nagydarab, mégsem lomha ork lopakodik lassan a fiúk felé. Szemében az őrület tüzei lángolnak, és gyűlölet öleli körül egész valóját. Nemrég még egy ork törzs bajnoka volt, az ideküldött csapat vezetője. Nagy harcos, és vezér. A sámánok kegyeltje. Mostanra azonban semmivé lett minden nagysága, sőt, még annál is kevesebbé. Tudja, hogy nem térhet haza soha, ezt a gyalázatot biztosan nem tűrnék el, és a nagyúr, az orkok új vezére csak egyetlen...

A strandbüfé előtt idős bácsik vesznek körül egy asztalt. A napernyő biztonsága alatt sört iszogatnak, és kedélyesen beszélgetnek. Csupán egymás közt politizálnak. Ritkán káromkodnak és csendesen, ha pedig egyikük pikáns megjegyzést dob be, akkor a többiek mosolyogva, szinte szemérmesen tompítják annak durvaságát. A kisgyerekeket bizalommal fogadják köreikbe. Sosem mulasztják el az alkalmat, hogy ne lássák el őket életbölcsességekkel. Ez részben jóindulat, másrészt életigenlés...

Mostmár célirányosan haladok a másik melled felé. Először csak körbe haladok a vonalán, aztán szűkítem a kört. Ahogy közeledek a mellbimbód felé, egyre lassítok. Érzem a szívverésed és a lélegzetvételed, nagyon fel lehetsz izgulva. Folytatom, de mostmár a mellbimbódat izgatom. Először csak csókolgatom, aztán a számba veszem, a nyelvemmel körözök rajta, megszívom kicsit. Érzem, hogy teljesen megkeményedik. Örülök, hogy élvezed...

- Na mi van, mit akarsz, nem barnultál még le eléggé?
- Nem azért jöttem, adni szeretnék valamit!
- Adni szeretnél valamit?
- Igen, elismerem, hogy húztalak titeket, és ezért úgy gondolom, hogy kicsit hibás vagy ebben az egészben.
- Igen? És mire gondoltál? Veszel még egy szoli bérletet?
- Nem pont arra, de valami hasonló értéket képviselőre!
- Te itt most pénzt akarsz hagyni? Vagy miről beszélsz?
- Úgy gondoltam szerezhetnék egy kis örömet,...

- Tee, figyusz, nem jól van ez.
- Micsoda?
- Hát ez a hely.
- Mi a baj vele? Szerintem szép. Már nem is bánom, hogy nem kocsmázni mentünk. Még sosem voltam éjjel erdőben.
- Elviszlek majd egyszer éjszaka erdőben, de most menjünk innen!
- Mégiscsak félsz? - vigyorog pimaszul...
- Igen, félek. Beismerem, nagyon is rossz érzésem van. Nézd már! Itt minden olyan, mintha telihold lenne....

Egy szimpla kis szórakozóhelyen találkoztunk. Hangos zene, de ének nélkül, túlsúlyban a hangszerek. Akkoriban szerettem az ilyesmit. Akár egy kávézóba beülni, akkoriban szerettem sok mindent. Az ilyen helyeken általában mindig nagy tömeg fogad. Minden egyes lépésed jól ki kell számolni, nehogy valakinek a lábára lépj, avagy a sörét lökd ki a kezéből. Pedig ezek a balesetek tipikus ismerkedős balesetek. Mi mégse így ismerkedtünk meg. Lány WC, fiú WC, én irány be a lány WC-be, be a fülkébe,...

Ruhakupac a földön, fejetlenség, ruhásszekrény tárva-nyitva, zokni, póló rajtam alsógatyám valahol a ruhakupac alján. Jaj, istenem miért tartom én egy szekrényben a ruháimat?
Erre a kérdésre soha nem tudok, elégséges választ adni se magamnak se másnak, de vannak válaszkezdeményeim, ilyenek, hogy: „Lusta vagyok”, „Férfi vagyok” vagy, hogy „Így egyszerűbb”...

Igen, ez jó nagyon… hallom, közben borzonganék. Már azt sem... Óriási lyuk tátong a lelkemen. Csak, ha tudnám... de Kábulatban lebegve tűnik el a lét. Álomba fulladok. Ilyen a halál? Kerestem ezerszer. Most mást keresek. A vállad, az ágyad melegét...

Teste izmos volt, szépen kidolgozott, Millinek jól esett ránézni is. A fiú fölé kerekedett, a lányt teljesen az ágyba nyomva. Milli combjával érezte, a fiú mindenre készen áll, ugyanúgy, mint ő maga is. A fiú magához húzta, hogy le tudja venni az útban lévő ruhadarabot róla, közben Milli pedig a fiú nadrágját tolta lejjebb...

- Hogyne! - nevettem fel, miközben kirontottunk a frissen felszerelt, lakkszagot árasztó lengőajtón. Ő mellettem lépkedett, de most nem szólt semmit. Ránéztem és láttam, hogy a fejét csóválva mosolyog. Hátramentünk. Csak elszívtunk egy cigit. Mentolos. Az örök szerelem. Én valahogy gyorsabban elszívtam, mint ő. Amíg vártam rá, egy - a téglák közé szorult - kavicsot piszkáltam a lábammal.
- Jársz még azzal a fiúval? - kérdezte ő. Nem esett jól a kérdés, de jókislány módjára - ami...