Regények - 89.oldal

Az istenek elképedve figyelték az egyre veszélyesebbé és keményebbé váló harcot. Antonia szénája kezdetben nem állt valami jól, mivel csak nehezen tudta kivédeni az öreg támadásait. Rengeteg sebet szerzett pár perc alatt, ám vitézül állta a sarat. Odin nagyon kemény ellenfél volt, még Tyr-nél is keményebb, és gyorsabb. Volt a lánynak is lehetősége a támadásra, és ő is kiosztott néhány sebet...

A farkas erre a kijelentésre felugrott, majd a lányra akarta vetni magát, ám a bűvös kötél megfeszült, és úgy rántotta vissza, hogy csak úgy nyekkent. Ismét felugrott, teljesen kifeszítette a kötelet, két lábra állt, majd előre dőlt és a fogait csattogtatta a két barát felé.
„Úristen! Ez hatalmasabb, mint gondoltam!” - borzongott a lány. Ahogy ott két lábon állt legalább négy méter magas lehetett...

Antonia hamarosan más istenekkel is megismerkedhetett. Végül egy sötétszőke, zöld szemű fiatalemberrel és annak testvérével kezdett beszélgetni, és rögtön kitalálta, hogy ők nem mások, mint Freyr, a termékenység istene, és Freyja, a szerelem istennője. Néhány udvarias gesztus után már oldottan folyt köztük a társalgás.
- Hol van, Tyr? - nézett körbe a lány egy óra múlva.
- A hátad mögött beszélget az Öreggel. - intett Freyja, a lány hátra fordult, és valóban.
Tyr és...

Néhány hete állapították meg Sebastiennél, hogy beteg. Halálosan. Szívátültetésre van szüksége. Mióta kiderült ez, nincs egy nyugodt percem sem. A családja pedig meg akar ismerni. Néha nem tudom, melyik rosszabb. Boldognak tettetni magam, miközben rettegek vagy rettegni, miközben reménykedek a végtelenségig naivan...

- Hogy mit akarok veled? Megtanítani, hogyan használd ki a jó képességeidet, és hogyan fojtsd el a rosszakat. Cserébe csak a segítségedre lesz szükségem, miután kitanítottalak. Elfogadod az ajánlatomat?- Gwynn csak nézett rá nagy rémülten.
- Meg tudom érteni a megdöbbenésedet, de fogadd el, az vagyok, amit mondtam, és neked igenis erős képességeid vannak. És természetesen nem kell rögtön felelned. Időt adok holnap reggel hét óráig. Addig gondolkodj. Most az a legfontosabb, hogy pihenj....

Egy órán keresztül forgattak kardot, és a végén Tyr elégedetten ennyit mondott:
- Látom, nem felejtettél, sőt még jobb lettél!
- Köszönöm. Talán a Teiwaz is közrejátszott, de tizennégy éves koromtól ismét elkezdtem kardot forgatni.
- Remek mesterid lehettek, mivel nagyon jól forgatod a kardot.
- Igen, jók voltak, de hozzád képest senkik! Te vagy a legjobb, Tyr, tőled tanultam sok mindent! ...

A szomszédok is felriadtak a robbanásra, és kijöttek. Hamarosan rendőrök és tűzoltók lepték el az utcát, és kérdezgették a szomszédokat és a lányt is, aki Tyr kabátjával a vállán, még mindig a kocsinak dőlve állt, de ekkora már összeszedte magát annyira, hogy válaszolni tudjon a kérdésekre. Tyr végig ott ált mellette, majd úgy döntött, eleget zaklatták már a lányt.
- Hagyja békén a lányt, legyen kedves, fárasztó napja volt, és már huszadszor hallja tőle a történetet! - szólt rá a...

- Ki maga?- kérdezte bátortalanul a lány.
- Majd mindjárt eszedbe fog jutni, hogy ki vagyok. - ígérte csendesen, s kinyújtotta a kezét, mire a lány homlokába fájdalom nyilat, és a rég szunnyadó Teiwaz jel felizzott.
Agyába emlékek tódultak, és a szeme feketévé vált. Fel akart kiáltani, de nem jött ki hang a torkán, a lába remegett, majd hangtalanul összecsuklott. Az idegen utána nyúlt, elkapta, majd a karjába vette. Nézte a lányt, majd elindult vele...

Nagyon fájt neki a titok, hisz mindig is azt hitte, hogy ő is édes gyermeke a Wolf családnak, de most rá kellett ébrednie, hogy semmi közük sincs egymáshoz. Rosszul esett, hogy a nevelőszülei eddig nem mondták el neki, pedig tudták, hogy elfogadta volna. Nem volt jó érzés Lenától megtudni, hogy csak fogadott gyerek, akit úgy találta a lakás előtt egy napon, és talán csak szánalomból fogadták be. Szívét összeszorította a fájdalom, és a keserűség...

Fenn a földön a hideg február tartotta jeges markában a világot, nem kímélve az embereket.. A stockholmi főiskolán és a városban tombolt az influenzajárvány. Sokan voltak betegek, a diákság és a tanárok fele vagy otthon, vagy a kollégiumban nyögte a betegség kínjait. Antonia is félig eszméletlenül feküdt a kollégiumi szobájában, és három takaró alatt is vacogott. A láza elérte a 40 fokot...