Regények - 65.oldal

A tanya felé lépkedve egyfolytában ehhez csúszott vissza az agya: vállalja, vagy sem? Végén arra egyszerűsödött le a kérdés, hogy kit válasszon, melyik út helyes: az öregember, vagy az Álomlány által jelképezett. Mind a kettő tele volt valami csodálatos varázzsal, mind a kettő szeretettel fordult felé, de az egyik olyan volt, mint a nappal, a másik pedig az éjszaka. De hogyan lehet választani közöttük? Pedig kell, mert egyszerre ezen a két úton nem lehet haladni. Vagy a szeretet csendes,...

Fényképek… Felül az újabbak, s alattuk, mintha idő visszafelé folyhatna, az egyre régebbiek. Az egyik a tavalyi nyaralásukon készült, a másikon első karácsonyozásuk látható. Emlékezett, Vera valami narancsos-gesztenyés szárnyast sütött: finom volt, de zamata nem idézte a csendes éjt… És legalul Damnát egy fiatalkori képe, kicsit megfakult színekkel, s hátoldalán csak egy szó: „szeretem”. Nem volt semmi több. Talán csak magának írta oda emlékeztetőül, hogy évek múlva (soha nem jön el már...

Egy olyan topmodellnek, mit Rhiannon Lee Dawn, egy bemutató miatt New Yorkból Párizsba, majd egy fotózás miatt onnan Milánóba repülni, teljesen hétköznapi dolog. Tizenhat évesen már nagy sikereket ért el. A karriere sínen van. Ellentétben a szerelmi életével. Erre viszont nem is gondol, egészen addig a napig, amikor egy fotózáson találkozik Freyával, a gyönyörű fotóssal, akivel első látásra egymásba szeretnek. De amikor Rhiannon rájön Freya titkára, az mindent a feje tetejére állít.

Fiat iustitia, et pereat mundus -
ezért tűnik el lassan egész világunk,
nem pusztul: tűnik,
mert az igazságot kimondani legtöbbször gyávák vagyunk.

Boldog, s szinte sugárzott annak az ölelésnek a boldogságából, amivel férjét és a lánykát átkarolta, s látszott, hogy nem csak ő boldog, hanem másokat is boldoggá tesz. Hirtelen eszébe jutott a fénykép, amit az öregember házában látott: mennyire másképpen ölelte a családját ez az asszony, mint az öregember lánya. Rajtuk tényleg látszódott, hogy összetartoznak, hogy valódi szeretet köti őket össze.

- Szeretlek.
- Ne hazudj. Ezt mondd a feleségednek, ne nekem.
- Szeretlek. Tudnod kell, hogy amióta megismertem a feleségemet, soha egyetlen nőnek sem mondtam.
- Akkor inkább hazudj. Nem akarom, hogy szeress. Nem akarlak szeretni. Az csak felesleges problémákat okoz. Maradjunk abban, hogy egy jót szerelmeskedtünk és kész. Semmi érzelem. No love, no problem, tudod, ez az elvem. Megkaptam, amit akartam és kész. És neked sem volt rossz, ha jól érzem.
- A legcsodálatosabb...

belevetette magát a vízbe, alábukott, hogy csak öt-hat méterrel arrébb törje át a víz színét. Különös volt, csak most döbbent rá, hogy egy arc mennyire megváltozik, ha víz alól bukkan elő. Pedig nem változik meg szinte semmi sem, csak a haj. A nők képesek hosszú időket tölteni a tükör előtt, rendezgetve fodraikat, hogy az minél jobban tükrözze egyéniségüket, vagy hogy valami attól eltérő képet sugározzon róluk. Annyira más, mikor az őselem, a víz simítja el a hajszálakat. Nincs már semmi...

Egy olyan topmodellnek, mit Rhiannon Lee Dawn, egy bemutató miatt New Yorkból Párizsba, majd egy fotózás miatt onnan Milánóba repülni, teljesen hétköznapi dolog. Tizenhat évesen már nagy sikereket ért el. A karriere sínen van. Ellentétben a szerelmi életével. Erre viszont nem is gondol, egészen addig a napig, amikor egy fotózáson találkozik Freyával, a gyönyörű fotóssal, akivel első látásra egymásba szeretnek. De amikor Rhiannon rájön Freya titkára, az mindent a feje tetejére állít.

Aznap reggel is úgy állt ott, csak nézte a gyepet és a lányt, ahogy lassan belebújt könnyű, gyűrött és immár koszos nyári ruhájába, ahogy még egyszer rápillanthatott kislányos melleire. Nem bírt megszólalni, csak némán nézett a lány után, ahogy könnyű, ruganyos, táncos lépteivel, az átélt szenvedély kábulatával ellibbent az ismeretlenbe. Nem néztek egymásra, némán lesütötték szemüket, a szennyes, gyűlöletes, szégyellnivaló mégis vadítóan boldog bűn súlya alatt. Nem néztek egymásra, nem...

A férfi ült a padon és nem gondolt semmire, csak nézett. És a pengével játszadozva készült az öngyilkosságra. Még fél óra, talán, gondolta. S közben visszaidézte magában az elmúlt napokat, az utat, amit bejárt: a hétköznapoktól a halálkészületig…