Sylvia 5.

Sylvia a parton ült. Élvezte a langyos, lágy tavaszi szellőt, ahogy a kiengedett hajfürtjeit borzolta, miközben a tó fodraiban és csillogásában gyönyörködött. Próbálta élvezni a pillanatot, mivel úgy érezte, ennél nagyobb boldogság nem várhat rá mostanában. De gondolatai egyre csak elterelődtek lelkének fájdalmára. Borzasztóan érezte magát amiatt, hogy kihasználják, és még csak pénzt sem keres annyit, mint egy hivatásos prosti. Ha összejönne elég pénz, akkor egy idő után meg lehetne szabadulni minden bajtól. A férfiaktól. Hirtelen nagyon gyűlölte a férfiakat.

És ekkor megjelent az egyik. Gery, az egyik legcsúnyább srác, akit ismert. Futólag, alig tudott róla valamit, csupán hogy egy szerencsétlen looser nagy elálló fülekkel, aránytalan arccal, folyton lesütött szemmel és zavart tekintettel. Talán ez az egy legény volt, aki felett úgy érezte Sylvi, hogy tudna uralkodni. A keserűség és a magában feltüzelt harag gonosz ötletet ültetett fejébe: „Csalódást fogok neki okozni! Talán meg is harapom ott, ahol a legjobban fáj neki!”.

- Hé, te! Mit csinálsz itt? – Szólt Sylvi hirtelen.
- Őő – fürödtem a tóban. Megyek haza.
- Gyere csak ide!

A fiú megvonta a vállát és odaült a lány mellé. Mindketten nyújtott lábbal a tó felé ülve pillantottak egymásra. Sylvia bevetette a csábos nézését, amit Josephintől lesett el. Ettől ez a szerencsétlen fiú teljesen zavarba jött, sőt egy pillanat alatt merevedése lett, ami csak tovább fokozta zavarát. Így hát elfordította fejét és nézni kezdte a tavat. Így még sosem nézett rá egy nő vagy lány sem.

Erre Sylvi rátette kezét Gery erősen domborodó nadrágjára. A fiú olyan meglepetten és ijedten nézett vissza, hogy a cselédlánynak nevetnie kellett, közben finoman megmarkolta a hatalmasra duzzadt férfitagot. Nem nézett többet a fiúra, csak kihalászta az áldozatát a laza vászonnadrágból. Odatérdelve megkezdte kivitelezni gonosz tervét, szájába vette a fütyköst. Finoman kezdte szopogatni, és közben az kavargott a fejében, rosszabb lesz-e az íze majd a harapás után annál, mint amikor elmennek a szájába? …ééés eddig miért nem fürdött egy fiú sem, akivel dolga volt, hisz annyival kellemesebb íze van a faroknak így, tisztán?

Ekkor kellemes simítást érzett fején, vállán. A monoton bólogatás közben figyelte mi történik, és gondolatai kezdtek arra koncentrálni, mit érez a testén. Érezte a fiú kezeit a hátáról finoman a melleire csúszni, és lassan kellemes bizsergés fogta el. Egyszerre csak rádöbbent, hogy nem akarja őt bántani, sőt már nem is bólogat, csak tartja a szájában a hímtagot miközben élvezi a fiú kellemes masszírozását a blúzon keresztül. Ilyen izgalmat utoljára akkor érzett Sylvi, amikor még szűz volt, és azt gondolta, hogy a fiúk érintésénél, és majd az „együttlétnél” semmi sem lesz jobb. „Ennek így nincs értelme, mi történik?”

Hirtelen kiengedte szájából Geryt és hátradőlt a füvön, majd becsukta a szemét. Legnagyobb meglepetésére a fiú folytatta a gyengéd simogatást, fogdosást, most már a blúz alá csúsztatva egyik kezét, míg a másikon támaszkodott. Sylvin kellemes borzongás futott végig. Lassan kinyitotta a szemét, és Gery tekintetével találkozott. Találkozott? Egyenesen beleveszett! Olyan közel volt a fiú arca, hogy nem látta, csak a szemeket, amik olyan kellemesen, őszintén befogadták, bekebelezték Sylvy egész lelkét! Közben a testén egyre nagyobb területen kalandozott a fiú keze, egyre erősebb vágyakat gerjesztve…

Összeért szájuk, ajkaik bátortalanul kezdték egymást lágyan csókolgatni, simogatni. Gery még soha életében nem csókolózott, eszébe sem jutott, hogy a nyelvét is használhatná, de keze most már a lány szoknyája alá csúszott, és simogatta a szeméremajkakat. Sylvi markolászni kezdte Gery fenekét, ismét kezelésbe vette a farkát. Kívánta. De a fiú felhúzta a lányt ülő pózba és levette a blúzát, majd csókolgatni kezdte a nyakát, a mellét, mellbimbóját. Sylvi teljesen benedvesedett, egyre erősebb sóhajtások hagyták el száját. Hanyatt vágta magát, megemelte a csípőjét és letolta a maradék ruháját. Gery rávetette magát, csókolta a lányt ahol érte, mellét, nyakát, száját, szemét és közben suttogva ismételgette néha, hogy „Imádlak, imádlak!” Csípőjüket egyre hevesebben dörzsölték össze, együtt hullámoztak. Sylvi nem fogta vissza vágyát, a fiú hatalmas szerszámát széttárt lába közé vezette, az egy pillanat alatt becsusszant és a ritmus megtörése nélkül most már mélyen dugta a lányt. Sylvi soha nem tapasztalt györöket élt át, szinte önkívületi állapotban volt! Ám csak pár másodpercig tartott az egész, a forróság elöntötte a testét, Gery óriásit nyögött, majd legördül a lányról. Sylvin elhatalmasodott a hiányérzet, amit korábban Johannal élt át, de most más volt. Most boldognak, és biztonságban érezte magát. De miért is? Hiszen itt fekszenek meztelenül, bárki megláthatja őket!

- Gery ez a nyögés túl hangos volt!
- Te beszélsz? Én legalább csak egyszer nyögtem édesem!

Sylvinek fel sem tűnt, hogy ő is kéjesen nyögött, ezúttal őszintén. A fiút nézve szívét boldogság járta át. Most már nem látta csúnyának őt. Elmosolyodott és megcsókolta első szerelmét.