Roggelfing – erotika Germániában 1.

A német lányokról sokan állítják, hogy általában csúnyák. Ez sajnos így van. Ám számos tapasztalatomat gondosan mérlegelve egyet mondhatok: ölük éppoly mohó, lüktető és kielégíthetetlen, mint a sokkal szebb és jobb alakú magyar csajoké. Izgató egy sudárderekú szépszemű barna magyar lányt kinyalni, de hátulról megdöngetni egy szélescsípőjű, hóbőrű germán tehenet – higgyék el, megvan annak is a maga bája!
De következzen a történet.

Február nyolcadikán Magiszterek nevű rockegyüttesemmel könnyű fellépésre utaztunk Bajorországba, egy Roggelfing nevű faluba. A falu nem volt nagy, pár ház, körülötte meg istállók meg tehenek, de rendkívül egészséges volt a klímája és a helyi kultúrházban egy Ludwig fúziós dobszerkó várta hogy megostromolhassam. Úgy szólt a megállapodás, három napot töltünk kinn, két éjszakát (családoknál elszállásolva), kapunk ingyenpiát meg ezer eurót. Igazán csábító ajánlat volt.

Nos, indultunk kora reggel, és mikor kora délután megérkeztünk, az időjárás elég barátságtalan volt. Hideg szél fújt a sváb Alpokból, és az ég baljóslatúan piroslott az olvadó-hó illatú német alkonyatban. A fellépéseink helyszínére hajtottunk, és elgémberedett tagokkal kecmeregtünk ki a kisteherautóból. Előkerítettünk egy fritzet, aki kinyitotta nekünk a Kulturhaus művészbejáratát, és gyorsan bepakoltunk. Azért nem olyan nagyon gyorsan, mert elég sok cájggal bírtunk, hiszen komoly együttesről van szó.
Akkor már hetet ütött Roggelfing apró templomának órája. Egymásra néztünk Bundival, az énekessel, Fecóval, a basszerossal, Tomikával, a gitárossal meg azzal a fazonnal, aki a technikusunk volt, és mindenki csak Tenyérnek hívta.

A családokkal előzőleg megállapodást kötöttünk, hogy a banda majd elosztja, ki hol alszik. Szívesebben fetrengtünk volna a Kulturhausban, ahol piázhattunk meg szívhattunk volna hajnalig, de mivel Roggelfingban sokan rajongtak értünk, meg akarták ismerni a Magiszterek tagjait. Végül úgy osztottuk el a helyeket, hogy Bundi és Tomika megy a Fahrwasser Familiához, én meg Fecóval Petzkéékhez a Göringstrassére. Így is történt.
Egy órával később a Petzke család asztalánál ültünk, és kétpofára zabáltuk a bolognai spagettit. Én kétszer is szedtem magamnak, és jól megborsoztam meg adtam neki koriandert tömény mód. Eleinte le se szartam a családot, annyit láttam, hogy Petzke úr egy balfék, a felesége meg tenyerestalpas tehenésznő. A lányukat észre sem vettem. A német nők csajok addig elvből nem jöttek be.

A vacsora alatt elég sok sört ittunk, aztán meg jégermeistereket, így esett, hogy a desszertet követően Fecó összehányta magát az asztalnál, aztán azt motyogta „entschuldigung” és lekoccolt. Nekem persze zavarban kellett volna lennem – azt hiszem – de hát én is elég részeg voltam. A német házaspár előbb rosszallóan nézett rám és a hányástócsára, aztán tanácstalanul, végül felálltak és feltörölték a csandát. Aztán megragadták az alkalmat, hogy kimenjenek kicsit levegőzni.
- Unangenehm – mondtam, és jót böfögtem. Aztán észrevettem, hogy a Petzke lány még mindig az asztalnál ül, és érdeklődve figyel.
Nem is csúnya, gondoltam. Szép szőke haja volt és zöld szeme, arca kicsit pufók, de hát mégiscsak kraut a gáré. Ami viszont felkeltette a figyelmemet, hogy úgy nézett rám, mint egy istenre. Hát persze, akkoriban épp nagyon jóképű voltam, és bár a viselkedésünk Fecóval ocsmány volt, lehet hogy épp ez tett vonzóvá. Hiszen a csaj nem látszott többnek tizenhatnál, s úgy véltem, a lázadót tisztelheti bennem.
- Szeeeevusz! – mondtam neki. Itt Bajorországban, az emberek frankón úgy köszöntötték egymást, hogy Szeeeevusz! Elnyújtva a hangot, mint az ujj a náthás úrból kitúrt fikát. Kibaszott idegesítő volt.
- Csüssz- mondta ő, és kitette az asztalra kis fehér kezét. A tekintete párás volt az érzelmektől.
- Erlauben Sie: Peter.
- Mein Name ist Klaudia.
Klaudia! Micsoda név!
Hallgattunk .
- Ich liebe dich – mondta nekem a lány, és elpirult.
Ismét hallgattunk.
- Weisst du? – kérdezte végül félénken.
A szemébe néztem.
- Ich weiss es, aber ich kann mich nicht ausdrücken.

Elmosolyodott, és megfogta a kezemet. Körbepillantottam, nincsenek e környéken a szülei, aztán ajkamhoz emeltem a kis kezét, és egyenként, lassan, számba vettem az ujjait. Gyengéden szopogattam őket, és nyelvemmel is köröztem rajtuk. Klaudia mosolya hamarosan kéjessé változott, előrehajolt, én pedig hosszan, alaposan megcsókoltam. Aztán elhúzta a kezét, és láttam, eltünteti az asztal alatt. A következő pillanatban – Mein Gott! – éreztem, hogy a sliccemen matat vele. Közelebb csúsztam a székkel az asztalhoz, így jobban elérhetett.
Egy darabig csak körözött a nadrágom elején, mígnem akkora erekciót nem produkáltam, mint a Central Park-i obeliszk. Akkor lehúzta a villámzárat, és ügyes kis kacsója besiklott az alsómba, ahonnan érzékien elővarázsolta hatalmas farkamat. Fejét kéjesen hátrahajtotta, én pedig odahajoltam megcsókolni parfümillatú nyakát.

Klaudia karcsú ujjai ráfonódtak lázasan lüktető faszomra. Izgalmasan csinálta, négy ujjával húzogatta, míg a kisujjával – mint az angol hölgyek az ötórai teán – a heréimet csiklandozta. Ettől púpoltam egy kicsit, de szerencsére nem vette észre. A lány arca pipacsvörös volt, és halkan sóhajtozott. Farkam egyre vastagabbra duzzadt a kezében, és akkor gyorsítani kezdett, és összerándult a testem, és éreztem, hogy jövök. Megmarkoltam az asztal szélét, még lejjebb csúsztam, Klaudia pedig őrülten csinálta, mormogva hogy „ja”, jetzt” „es kommt”, és pillanatokon belül markát elárasztotta sűrű forró spermám. Fele végigfolyt a csuklóján, egy másik tetemes mennyiség pedig az asztal aljára csapódott, és onnan csöpögött le a szőnyegre. Klaudia csillogó szemmel nézett, szájához emelte a kezét, és lenyalogatta róla a gecimet. Aztán bemászott az asztal alá, és felnyalogatta a szőnyegre cseppent ondót.

Épphogy végzett, amikor léptek hallottunk, és tudtuk, jönnek vissza a szülei. Gyorsan felhúztam a sliccemet, és megkérdeztem Kaludiától, ott lesz e másnap a koncertünkön. Azt felelte, hogy hogyne. Mondtam, es ist könig. Aztán elmentem brunyálni, majd aludni a szobámba. Fecó az ágyamon hevert full bebaszva. Fogtam és lerugdostam a földre, aztán elragadott az álom.