Prológus
Aznap, március elején, még a hó nem egészen olvadt el, de azért kezdett melegedni az idő, tehát magyarul tavaszodott. Marci, mint minden átlagos reggelen elindult az iskolába. Bár hideg, csípős reggelre ébredtünk, ő mégis a öreg kerékpárjával ment. Ragaszkodott hozzá, az volt az ő fétise: ha úgy érezte rossz napja lesz, akkor azzal tekert be a városba, ahol az iskolája volt. Ma különösen jó napra ébredt. Érezte. Ki tudja miért, de ma is a kedvenc kétkerekűjével ment.
Nem volt túl szép srác. Nem tolongtak körülötte a lányok, vagy ha tolongtak, akkor csak azért, mert kiönthették neki a szívüket, vagy csak egyszerűen beszélgetni akartak. (Persze ez is jelenthetett valamiféle vonzódást.) Rá mindig támaszkodtak, mindig meg is hallgatott mindenkit. A vállára vette azokat a problémákat, amikkel nem is ő küzdött. De egy ekkora súlyt nem lehet sokáig cipelni. Nem is tudta tartani. Ez most nem lényeg. Ott tartottunk, hogy éppen a suliba teker.
Most kifejezetten melege volt a biciklijén ülve. Nem tudnám most pontosan megmondani mitől, és szerintem ő sem, de valami előérzet miatt lehetett. Valami hatalmas jót sejthetett, ezért izgulhatott és melege lett tőle. Magyarán elterelte a figyelmét a hidegről.
Mikor betette a biciklijét a tárolóba találkozott azzal a lánnyal, aki miatt hónapokig fenn volt akadva, A.-val. Most is valamiféle szorongás fogta el.
- Helló - mondta neki.
- Szia! - köszönt vissza a lány. - Hogy vagy?
-Kösz, jól - közben próbálta kerülni a szemkontaktust és elkezdett matatni a biciklizárral. - Milyen lesz a matekdogád?
- Háát, nem fényes.
A lány kicsit oldalranéz és meglátja a barátnőit.
- Ááá! Nézd már! Itt van Gabi és Zsuzsi!
- Aha, látom.
- Na megyek is. Szia!
- Szia - mondja motyogva Marci.
1. A beszélgetés
Mikor Marci felér a lépcsőn és elindul osztálya felé az egyik lány osztálytársával találkozik, akivel rengeteget beszélgetett az ő problémáiról.
- Szia! - mondja Noémi.
- Szevasz! Hogy vagy? Jobban vagy, amiatt a hülye Ottó miatt?
- Sokkal. Köszi, hogy segítettél. Sokkal jobban éreztem magamat utána.
- Semmiség. Teljesen természetes.
- Nem. Igenis számít. Ritkán találni manapság ilyen rendes srácokat, mint te vagy. Szeretném, ha ma jobban megismerhetnélek, merthogy én már mindent elmondtam magamról a múltkor.
- Ööö...
Marci hatalmas zavarban lesz. A feje mintha le próbálna csúszni a nyakáról, de mégsem. Különös érzés fogja el.
- Jól van. Beszélgethetünk. Várj! Leteszem a táskámat...
folyt.köv.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-04-18
|
Krimi
Fordítás …. Eredeti történet: THE COLD CASE OF THE PIERCED WOMAN .... Szerző: Ronde .... Literotica;...
2024-04-15
|
Fantasy
A mostani történetem az erotikustól a fantasy-ig terjed, benne bdsm és egyéb elemekkel. Jó...
2024-04-11
|
Horror
Korábbi két történetemmel párhuzamosan fut a történet.
2024-04-09
|
Krimi
Fordítás …. Eredeti történet: COLD CASES AND HOT NIGHTS …. Szerző: Ronde ... Literotica; 2023<br...
2024-04-01
|
Horror
Ketten különleges születésnapi ajándékot kapnak. Egy showműsor felejthetetlen zárószámmal...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-06-05 00:00:00
|
Novella
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
Hjajj de szép, jujj de formás lanka. Se nem körte, nem is alma az alakja. Ott a kettő közt, kecses rádiuszok halma...
Hozzászólások
Számomra csak az nem tetszik, hogy nem vifolytattad egy kissé továbba szöveget amely jobban feldobná és izgalmassá és titokzatossá tenné.