Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Újabb hosszú percek következtek. Vajon mit csinál a férfi? Játszik vele? Vagy elment? Meghatározhatatlan...
A Halálra ítélt bűnözőknek egy meg menekedésük van a halálból megfosztatnak a nevüktől és...
Hatalmas köd ült le a kisvárosra. Folytogató sűrű köd volt ez, ahol ez ember az orráig sem...
A ragadozó ezután lejjebb indult felfedezőútra. Stacey izgalma egyre fokozódott ahogy a nyelv...
Döbbenetes dolgokat találok a szálguldó ürvárosomban...
Friss hozzászólások
triklovic: Nagyon rövid.
2020-11-28 12:25
triklovic: Nekem tetszett.
2020-11-28 12:25
triklovic: Szórakoztató szösszenet.
2020-11-28 12:25
triklovic: Egész jó.
2020-11-28 12:25
triklovic: Elmegy.
2020-11-28 12:25
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Körvonalak

Az asszony, a Nő, Ő az életadó. Méhében fogamzunk, mellén nevelkedünk, cseperedünk, lágyékán ringunk, mint csecsemő .Később is odahúz az ösztön, nemhiába.


József Attilánál szebben, talán még senki sem fogalmazta. " Nemcsak a lágy, meleg öl csal, nemcsak a vágy, de odataszít a muszáj is" .


Így hát nem is felébekerekedni kívánkoznék egyik legnagyobb költőnknek, nem. Csak a magam egyszerű módján, buja gondolataim veletek megosztandó, ennyi lenne.


Elöljáróban. Édesanyám kórházi ápolónő volt, amikor születtem. Bölcsődébe nem hordott, inkább vitt magával a nővérek közé, úgy négy és fél éves koromig. Hosszú göndör szőke hajam adatott , egészen iskolás koromig nem járt sikerrel a borbély, akkora nagy ricsajt csaptam, sűrű krokodil könnyek kíséretében . Mindenki azt hitte, lány vagyok. A nővérsereg imádott engem, dédelgettek ölükben, keblükre öleltek felváltva. Csókokkal halmoztak nap mint nap, és mintha csak mind a kedvemben akart volna járni, fejemet tenyerükkel szorítva oda, cicik, mellek, keblek, illatos halmok közé.


Nekem az volt ott maga a paradicsom. Annyi ruganyos domborulat, sajnos csak gyerekkorban kapható oly módon, önzetlenül, mint ahogy nekem volt szerencsém abban részesedni. Mondom mindezt, nem is azért mintha a melleket el szeretném választani a női testtől, vagy akár lelküktől, hanem hogy jobban értsétek a női domborulatokhoz való különös vonzódásom.


Volt egyszer régen, hogy meleg reggelre ébredve, barátnőmet ébresztgetve, eme gondolatokra jutottam. Mint a kamera lamellái pillantok a dombokra, S most a másodperc tört része is elég, Már lelki szemeim előtt lebeghet a kép.


Ugyan minek köntörfalazzak! Óh de szép melleid vannak! Azt hiszem, megcsiklandozlak.


Hjajj de szép, jujj de formás lanka. Se nem körte, nem is alma az alakja. Ott a kettő közt, kecses rádiuszok halma. Ki az, ki ilyent, mert tervezni?! Hajlat és domb. Pozitívból hajlik az ív, S lesz belőle negatív.


Ujjaimba szállt a lábam? Bandukolva indulok. Körben lenn a hegy tövében, Puhán lépek, csoszogok.


Erre talán, vagy tán arra? Nem is tudom, motyogom. Felderítő út ez kérem! Mind az ösvényt bejárom, S majd ha botlom, Azt se bánom.


Csúcshoz közel, lankán várok, Bársony pázsit simogat, Elidőzöm, nyújtózkodom, Mind az ujjam enyeleg, Vadon, buján hempereg.


Bimbók nyílnak fenn az ormon. Egek! Felfelé meredeznek, Illatot szippant az orrom, Jobb, ha tovább őgyelgek.


Van ám nékik udvaruk, Rózsaszínű pisztráng húsa. Apró barázdák serege, Mint kertész tervez virágágyást, Mintaívből kiindulva.


Mint a szirom, úgy remeg, Enged a kérő tenyérnek. Mágnes él ott, egy különös, Ajkat formál, húz oda, Születésünktől fogva.


Ha fejem reá lehajtom, Ott a másik, féltékeny. Hallom, mintha mondaná: "Miért pont Ő? És hát Én? Enyém légy ma estére! Bokros legyen teendőd, Puszit kérek zsengét. Csókot sokat, cuppanóst."


Persze mikor mellkasom, Kettőjükhöz simul majd, Vita halkul, gőg enyész. Tisztán csakis szerelemben, Boldogságban fürdő a kéj, Dagály is jő, nem veszély.


Négy a szemhéj lehunyva, Kettő a szív, dobogva. Egy a lelkek gomolya, Semmitől sem zavarva.

Hasonló történetek
3198
Éhséggel merült álomba ismét.
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
3892
Csöngettek!
Kinéztem az ablakon és látom, hogy a fényes nyúlványokkal érkező ismerősöm ott ácsorog az ajtó előtt gúnyos mosollyal a szája szegletén. Mit tehetnék, beengedem és hagyom, hogy megtegye, amiért jött. Az ajtó kinyílik és belép rajta Ő...
Hozzászólások
További hozzászólások »
GerM ·
Én tényleg nővérkék között nőttem fel és engem is körberajongtak, meg az ölükbe vettek és imádtam.

Nem a domborulatok miatt, eszembe se jutott, hogy ha nem néz oda senki, belecsípek annak a kis helyesnek a fenekébe, aztán addig nyalom, amíg a sikítástól össze nem sereglik az 'orvosok egyesülete'.

Szóval szerintem kár 4 éves korra visszavezetni ezt a dolgot, bár lehet, hogy csak én vagyok későn érő típus.
leticia_63 ·
Szerintem meg érdemes akár 0 éves korig visszavezetni, amikor még kis angyalkák vagytok .
Na persze a felnotkori érzések már egészen mások, ám a gyökerek legmélyén azért meglapul az a bensoséges érzés, amit szopás közben éreztünk.
GerM ·
Tanultam gyermekpszichológiát, úgyhogy ezeket az ingereket ne keverjük ide. Ezek reflexek.

Meg akkor már beszélhetnénk az kétéves anális kielégüléséről a bilin (mert ilyen is van), de a mellekhez való vonzódásnak semmi köze, a gyerekkori tapasztalatokhoz.

PanniP ·
Hmmm. Olvastam egy verset, mivel az egés történet egy vers. Jól bánsz a szavakkal, kétségtelen. Szépen írtál a mellekről (főleg az a negatívba áthajló görbe, vagy hogy volt... az a kedvencem). Mégis, kérdéses bennem, hogy azért raktad-e ide, mert a verseket nem olvassa senki, vagy miért? Jó engem nem zavar, csak kérdem.

ozó-ozó ·
3 x 10 pontot adok!!!!!

Hogy miért?
Azért, hogy aki esetleg a pontszámok alapján válszt történetet és kedvet kap az írásra rájöjjön arra, hogy a szavakkal tudni kell bánni!!


A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: