Vérző szívre nincs gyógyír,
Az idő mindent begyógyít,
Mérhetetlen fájdalom,
Üvöltöm, de nem hallom,
Csak ülök egy helyben, mint egy hulla,
Úgy érzem magamat, mint egy nagy nulla.
Minek élni, ha nem érinthetlek,
Minek élni, ha nem érezhetlek,
Minek élni, ha csak nézhetlek.
Régi képeken, miken olyan szépek vagyunk,
Mond, miért van hogy ide jutottunk?
Csókodat már rég nem éreztem a számon,
Ha újra megkapnám, az egy álom,
De nem baj, küzdeni fogok érted,
S, hogy miért? Ezt ne kérdezd.
Szeretlek nagyon, ezt te is jól tudod,
Miattad, van a nagy bánatom,
Könyörögni nem fogok,
De alázkodni nem akarok,
Csak leírom egy-két versbe bánatom,
S egyszer majd ezeket átadom.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
2025-07-20
|
Fantasy
A fekete hosszú hajú nő felrakott egy fekete kávét és leült a konyhaasztal mellé. Az űrhajó...
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások