Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom.
Tekintete marja lelkemet,
vele alszom el-vele ébredek,
álmomat olykor hangja szakítja félbe,
ha látom-nem tudom, hogy nézzek szemébe.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2023-10-04
|
Horror
Rábukott a férje farkára, torkáig lecsúsztatva a vastag rudat. A férfi erős nyögést hallatott...
2023-09-28
|
Regény
Nagyon sok veszélyes és sorsfordító bevetésen vettünk már részt, Speciális kiképzésű katonák...
2023-09-24
|
Novella
Hol volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl élt egy király. A neve Orbán Viktor,...
2023-09-14
|
Novella
A Mint a mókus fent a fán c dalt énekelte a Kodály gyerekkórus. Béla a nézőtéren ült és hallgatta...
2023-09-13
|
Krimi
Ki ne félne a hulláktól?Pláne,egy hullaházban!Egy történet tele nyomozókkal,vérrel,izgalommal...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások