Hiányos leányzó lép eléd,
S Te nem tudod Vele mit tegyél.
Hosszú haja arcába lóg,
Nem értheted azt, amit mond.
S a barna hajfüggöny mögött,
Két fénylő szem sejlik föl.
S két csillogó patak bukik alá,
A lány arcán, csak nézz rá!
Ő olyan, mint egy árnyék,
Fekete élete nem ismer fényt!
Száműzött, megkínzott,magányos...
S önmagával folyton harcol.
Lelke halott, szíve kő,
Már nem segít Rajta az idő.
Hiányzik életéből a fény,
Hisz ez a lány örök sötétben él.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások
Örülök, hogy elkezdtél publikálgatni írásaidból, komolyan :) Végre van a neten egy ember akit (talán!!!) ismerek, ezt tudod mire mondom, egyébként, hogy a vershez is szóljak tudod, hogy a téma mennyire "erős", így (és mellé véve a vámpírokról kialakított véleményemet) nem tartom egy olyan dolognak ami megéri, hogy annyit beszéljenek róla, mint amennyit... De ezentúl örülök annak, hogy ebbe a versbe a saját "árnyékos" létedet is felismerem, valamint azt hasonlítod a vámpíri árnyékos életmódhoz. Ügyes, de a konkrét "elemzés"-szintű beszélgetést úgyis egymásközött tudjuk majd le, mert nem minden világos :) (szerintem neked se lesz az...)
Ja, még egy dolog: ne ijedj meg, ha kevesen olvassák ezt az írást, sokan úgy olvasnak, hogy nem az "újakkal" kezdik, hanem a már megszokott embereket olvassák, ők igazán nagy lelkek (hogy csak a számomra két legkedvesebbet említsem: carie és Ria) és mikor majd "sok" írásod fenn lesz, úgyis felfognak figyelni, de tudod a kettős szabályt: olvass sokat, gondolkodj többet!
Minden jót a szünetre és érezd jól magad (drizzthez is minden jót), szia:
Inopier geen Volo, barátod :blush: