Megöleltem egy gyenge rózsát,
Nem szúrt meg a tüskéjével,
Védtem, őriztem az álmát,
Együtt nyugodtam szép szemével,
mit egy pillanatra kinyitott,
kérdőn, mélyen rám tekintett,
nem szólt semmit, nem kínozott,
megölelt s csak némán nézett.
A pillantásból tudtam már,
Hogy nem fogom elveszíteni,
Kezem csak kezére várt
Nem kell többet keresni,
mert megadta Isten kit lelkem kért,
hiány nélkül minden szép,
eddig itt voltak ők, szenvedtem vért,
s eljött a csodás álomkép.
Ha ezt írom, ő olvassa majd,
Mert vállalom az érzésem,
Kezem sok bolondot űz, hajt,
Ordítom nekik: Szeretem,
elvenni e csodát nem tudjátok,
kezemmel védem kis kezét
nem engedem, hogy bántsátok,
őrzöm, védem Éjjelét.
2005.02.06.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Hozzászólások