A várfalon állok,
Már nem tudok sírni...
Valamire várok,
Már nincs erőm élni...
Sok százan jöttek
Ma megnézni a várat,
Nevetnek, zörögnek
A Duna is árad...
Sodródik mindenki
Suttogva mögöttem.
Egy lépést kéne tenni
Bár nem menne könnyen...
Lábamnál a város,
Körülvesz a kék ég,
Mindenki magányos,
De legalább él még.
Szédelegve állok,
Mert szívembe hasított:
Így lesz ez már mindig,
Ha írtok, ha sírtok.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Hozzászólások