a lét peremén,
egy nádszálon sétálva
feldereng a kép,
madár kalitkába zárva.
szürke veréb,
a köznap monotonitása
millió ember
elmegy mellette,sétálva
észre sem veszik,
szeretet nélkül senyved
szegény pára
az utolsókat lélegzed
megszántam,
hisz’ pont olyan mint én
s azóta együtt,
sétálunk a lét peremén.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Elementhale ·
Ez jó! Teszésemet elnyerte :blush: