Hideg sírokban kotorász,
Rideg, nyálkás, csupasz csontváz.
Arany, rubin, gyűrű, gyémánt,
Mind az övé, érte tért át.
Nem hisz Istent, szíve bazalt,
Csontos ujjak, mit föld takart.
Most szabadon, préda-állat,
Lábbal rúg arrébb egy állat.
A koponya aranyfogát,
Kiszedi a gonosz galád.
Nézegeti, méricskéli,
A hamis gyöngyöt elejti.
Zsebeit teletömi Ő,
Nem marad már ott drágakő,
Berugdalja a csontokat,
Visszatúrja a sírokat.
Kezet töröl, ruhát porol,
Az árusnál mesét kohol.
Találta az árokszélen,
Örökölte tavaly télen.
De nem elégszik meg soha,
Ruháján a sírok pora.
Szeme beteg fényben lángol,
Csontváz Ő, ki sírban táncol...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-08-23
|
Horror
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
2025-08-21
|
Merengő
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások
Kérsz egy kis kakaót? Levegőt, nyugalmat? Amúgy együttérzek most veled. Tudod, van, hogy csak olvasgat az ember csendben, nem kell mindig a vélemény.
Jól legyél.