Nézem az eget
Őszi alkonyon,
S magányomra ébredek
Egy csendes hajnalon.
Nem vagy mellettem,
Nem fogod a kezem,
Le sem lehet írni,
Mennyire hiányzol nekem.
Elnézem a tájat,
Csendes, szinte néma,
Csak egy galamb röppen el
Mellettem néha.
Rám néz, s én vissza,
Didereg ő is, vacog,
Hiszen vas karmaival
Az ajtón már a tél kopog.
De csak odakint van tél,
A szívemben nyár, s napsugár ragyog.
Mióta szeretlek téged
Belülről szinte lángolok.
Ég bennem a vágy,
Mely forró, mint a tűz;
Fáj, de közben édes is,
S ez sok embert elűz.
Nem értik meg,
Hogy mi is ez valójában
S egyszer csak eltűnnek
A szürke, nagyvilágban.
Nem tudják mennyire
Szeretlek, imádlak,
S ha szenvedni látlak valamiért,
Csak magam mellé kívánlak!!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Nézem az eget...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások