Hitem mi eddig volt tévedthetetlen,s meg nem dönthető most semmivé lett
Egy testben fél lélekben sebesre mar, kínzó érzés mi szétválaszt
Én mindent csak egyet nem adtam ami mindenre megadta volna a válszt
Csak az igazságot adtam csak azt és semmi mást
Lelked nyitott ajtó előtt várt és mikor elborított a fény nem láttad mi vár rád
Pedig csak én voltam és semmi de semmi más
Ettől a perctől fogva mintha szárnya fosztott angyal zuhantam volna
Ujra halandónak nélküled ébredni ,nélküled nyugodni fáj
Szeretlek, szárnyam te adhatod csak vissza te aki letépted azt
Már vagy három napja hogy érzem nincs vigasz se gyógyír erre a sebre mit te ejtettél
Mikor a feledés édes homályába veszne lágy de fájó emléked, egy gondolat mint tűszúrás lelkembe hasít
Áldom a napot hogy megismertelek s kárhozom hogy felednem kell lelkedet.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Neked Ki Megbolondítottál...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?