Miért?

Miért érzem, hogy pokol minden nap,
hogy a szomorúság emészti minden órámat,
hogy nem tud élni sem ébredni,
láncra verve heverek kiszolgáltatott világunkban, s alig érezni,
hol a bántó és kegyetlen csapások ostorozzák fájó lelkem,
mely csak boldogságra szomjaz,
miközben szívem majd ketté hasad?

Miért akarok kiszakadni, letépve béklyómat és határokat,
miért van, hogy valami mégis mindig tartóztat,
miért érzem, hogy tehetetlenül hánykódok nap-mint-nap,
miért bántja szívemet a fájó gondolat,
mely ott motoszkál fejemben egyre többször,
s kegyetlen bűvköréből tudatom nem szabadulhat,
miért, miért nem mondja meg valaki az igazat?