Köszöntelek magam mellett,
Ott, hol eddig is éltél,
De nem ismerted helyed,
Csak futva menekültél...
Minden és mindenki elől
Bújtál. Rémülve szót vetettél
De kínozva a halál felől
Csak rémként érdeklődtél...
S most újra mellettem ülsz.
Nézem létedet, remegsz.
De te is tudod: kihűlsz.
Csak nem megrettensz...
Csöndbe burkolózol.
Nem felelsz, némán írsz.
De szeretve a halálból
Csak engem, magad is sírsz...
Mert tudod, hogy a Sors elért.
Nem menekülsz előlem.
De mit kapsz bűneidért
Csak kétkedel felőlem...
A végén magad is tudod már,
Hogy egy vagy énvelem.
De elszakadni kár,
Csak én, csak én tehetem!
2005.02.02.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?