Puszta táj
lerobbant vak homály,
Kéjelgő napsugár.
Szemedbe vág,
füledbe tép,
Egy halott jégvilág.
Tűz ápolta kertek alatt,
Jeges csermely vize zúg,
Megáll, megdermed mind,
Kit szíve idehúz.
Rég várt estét
köszönt megint
A sűrűsödő félhomály.
Két kezem közt
ismét pislant,
Két álmos lángbogár.
Fáklyát gyorsan
Míg meg nem égek.
Kiálltok búsan,
Odakint.
Nem hallja más,
csak ég, föld, mező...
Jégvilág vár odakint.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Jégvilág
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?