Fényképed hátlapjára

Figyellek,
Arcodon szanaszét szaladgálnak
Az öröm szemcsék.
S az örök nemlét
Arcodra fátylat
Nem terít.
Szelíd vigasz
A kéz csupán
Mely sután
Homlokodon nyugszik
Szépen.

Értem,
Arcod tenyerembe
Vésem.
Nézem, ahogy
Alszol,
S hajszol
Az időn át
Lök hozzád
Valami édes
Kétségbeesés,
S egy ölelés.

Elég.
Még várlak,
Árnyak kúsznak
Végig testemen,
Esztelen rajzolat
A kézen.
Végem.
Még nem
Érkezel.
Vérembe vegyül
Az éjjel.

Széjjel tép
Valami szép
Végtelen
Léttelen
Fénytelen
Mély.
Ne félj,
Még élek,
S kimondatlanul (!)
Szeretlek
Téged.