Csend
Csend,sokszor megnyugató,
Sokszor simogató.
Utólért a csend,
Kint is és bent.
De ez nem nyugtató barátságos némaság,
Lelkem sivár, mint egy pusztaság,
Ha nézek is, nem látok mást,
Csak csendet,ürességet és pusztulást,
Vártam a tél végét ,
Vártam a madarak énekét,
S most zavar,halált hoz minden szavuk,
Halált hoz nekem csepp kis ajkuk,
Süt a nap,ülök,nézek, s nem látok,
Mit látok, csak egy nagy átok,
A zene, mit oly nagyon szerettem,
Hallgatom, mégsem hallom,nem érinti meg a lelkem,
Kavarog bennem az üresség,találkozott bennem a kezdet és a vég,
Nem találom a helyem,s nem nyújt örömet már sem virág, sem a kék ég.
Valami hiányzik itt belül,de nemtudom hogy mi az,
Szívem mint egy gyermek álla oly kopasz,
Szív...,nemtudom már mi az,tudom mindenkinek van,
S mégsem tudom mire való,súgja valaki ide halkan.
Elvesztem.Nemtalálom magam,s bolyongok untalan,
Csak Csend van szívem helyén és Üresség.Szívem boldogtalan...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
egyébként, persze ez szubjektív, nekem nem tetszett ez a vers.
régen, mikor még én is írogattam (most is szoktam, de csak ritkán), összejött nagyon sok, hasonló témájú, hangulatú vers, de miután újra olvastam Qket, úgy éreztem, valami hiányzik belQlük.
szétszedettek túlságosan, és túl vannak magyarázva, bár nem tudom, te hogy vagy ezzel
remélem hamarosan vidámabb témáról írsz :grinning:
Neked aztán van ihleted, én olyat sokat tudok piszmogni. :)
Nade a versről: eddig ez tetszett a legjobban, igazán megfogott a hangulata. Megsúgom én Neked, hamarosan olvashatod, ha szeretnéd. :)
A címe "Boldogságodért" lesz.
Örülök ha tetszett,mostanában már kicsit kezdek kiláballni ebből a sok ****ból de mindig jólesik ha vki gondol rám:) :heart_eyes: Ígérem elfogom olvasni!!!Hatalmas Cuppp!!!
Én is kíváncsi leszek a véleményedre és talán több alkotást is fölrakok. :)
maszi