Csak álom volt, miből
egy percre felébredtünk,
viharos szerelemmel,
igazán szerettünk,
hirtelen, mint a zuhanás,
belénk csapott
villámként a vágyakozás,
ölelő karjaid kitártad,
csókért esdeklő számat
csókjaiddal lezártad,
szemem lehunytam
és csak azt kívántam,
soha ne legyen vége, mert
egész életemben ilyen
szerelemre vártam.
Az álomból ébredés lett,
nem szerethetünk tovább,
nem vagyunk szabadok,
szívünkben hordozzuk
a kéretlen bánatot,
búcsúzni kellett, jól tudom,
s a lelkünkben fáj nagyon,
ezt a szakítást megélni,
a jövőt, a szerelmet soha,
többé, nem remélni.
Hiába akarom,
nem tudlak nem szeretni,
napjában gondolok rád
ezerszer és százszor, meg
még ki tudja hányszor,
majd egyszer vége lesz,
ha megtanulok feledni,
a szívem sem dobog már,
könnyű hamuként szállok
felhők szárnyán,
de akkor is, még ott is
Téged foglak keresni.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?