Álmodozás

Lassan 2 orája gyötrödöm az ágyban,
De mostmár kimegyek, a nappali szobába,

Már elmúlt hajnali három,
És Én csak az álommanot várom.

A szememből az álom már kiilant,
És valahol a közelben fény villant.

Tudom Ők sem alszanak ezen nyári a éjszakán,
Csendben ülnek egy hűsitő zuhany után.

Én közben csak némán álmodozok,
De aludni még mindig nem tudok.

Hogy miről álmodozok azt kérded?
Nehéz lenne elmondani az egészet...

Az embereknek nincs idejük álmodozni,
Pedig, ha tudnák milyen jot is tud az tenni...

Magadba tudatod, hogy mit is kivánsz,
És átélhetsz mindent amit imádsz!

Homályosodik a kép és dadogsz némán,
És rájössz ez is csak egy álom volt csupán.

De oly jó volt álmodozni egyet,
Máris derüsebbre fordult a kedvem.

Bár néha fájnak az álmok,
És az életedet is máshogy látod...

Az idő már fél négy felé jár,
És Én csak ülök, és álmodozok némán.