Szívem még mindig utánad sír,
A múltam újra meg újra vissza hív,
Próbálnék, de nem mehetek,
Tudom téged nem szerehetlek.
Nem nézhetek vissza az életemben,
Sírtam eleget, álmatlan éjjeleken,
Szenvedtem, kínoztam magamat,
Nem számolva a végig sírt napokat.
Emlékszem, mennyiszer takartam az arcom,
S hányszor remegett könyörgő hangom,
Sokszor szétmorzsoltam a könnyeket,
S közben csak széttéptem a szívemet.
A sok bánat, s ezernyi szenvedés után,
Majd talán a végítéletem napján,
Megtudhatom, hogy mit tettem,
S a bűnöm, miattad mindenemet megölettem...
(2007-02-27)
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások