Ramadán havának azon a szörnyű hajnalán
Vette sálját és elindult ó a lány
Szemében távoli csillagok hideg fénye ég
Múltja kíséri a bizonytalan jövő felé
Nem tudja még miért tette kiért tette
Egyetlen nagy kérdéssé vált élete
Csendben sírt és arcát csípte a jeges szél
Ki őt szerette elment immár réges-rég
A hold fényében szőke haján a csillogás
Ezernyi gyémánt ragyogásának tűnhetett talán
De a lány lelkében még lánggal ég a tűz
Érzi sohasem tudja elfeledni őt
Akárhogyan is fájt a lánynak ment tovább
Távoli városok idegen népek vártak rá
Kedvesétől távol élte le életét
Nem kereste sohasem más szerelmét
De a lány lelkében még mindig ég a tűz
Tudja sohasem fogja elfeledni őt
Ezért aztán egy nyári napnak reggelén
Az ősz hajú lány úgy döntött hogy visszatér
Elindult hát, de útban hazafele meg-megállt
Mígnem látta régi szerelme ott vár rá
Egymás könnyes szemébe nézve érezték
A fiatalság örök szerelmét nem feledték
És most szabadon átölelte a fiú a lányt
A hosszú évek véget értek együtt vannak már
Haláluk napjáig szeretik egymást…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-17 00:00:00
|
Szerelmes
1 Év amíg rád vártam,
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Csonka, sántító rímek.
Sehol egy írásjel.
NoOob, ne félj, én nem verem magam észveszejtő rajongásba Burgonyáért.
Sztrájk vállat von.