vámpír

(Folytatás)
A vámpír ekkor magához húzott,s hirtelen nagyon jóleső érzés öntött el,majd éreztem,ahogy vérem távozik a testemből azon a két apó lyukon keresztül, amit támadóm ejtett a könyökhajlatomban.
A szobámban keltem fel,fájó fejjel.Eszembe jutottak a tegnap este történtek,a Wendygo, a Vámpír...és Angel.Körülnéztem a szobámban,ami teljesen üres volt,kivéve a bútorokat.Sehol egy vérfolt.Arra gondoltam,biztos csak álmodtam,és tesóm elvitte Angelt sétálni.A biztonság kedvéért lementem a konyhába,az első emeletre megkérdezni anyut,hogy hol van a kutya.Mikor leértem,anyám a konyhában reggelit csinált.
-Reggelt!-köszöntem szememet dörzsölve.
-Hú de morcos valaki ma reggel...Amúgy neked is.Kérsz regelit?
-Kössz nem.Hol van Angel?
-Fenn a szobádba,gondolom.Vagy nem?
-Aha biztos..megyek megnézem.
Felrohantam a szobámba.Eszembe jutott a tegnap este.
A karom!Ott volt a könyökhajatomban a két sebhely.Meglepően kicsinek tűntek.Mikor épp a két apró pontszerű,rózsaszín heget bámultam,benyitott anyám.
-Hát te mit csinálsz?
-Megcsípett egy szunyi.K*rvára viszket!-és úgy tettem,mintha tényleg viszketnének.
-Oké.Öltözzél!Elkésel a suliból.
-Ó nemár!
Ahogy anyám kiment,magamra kapkodtam az első rongyokat,amik a kezembe akadtak.Mikor kész voltam és tükörbe néztem kicsit meglepődtem:egész jól válogattam.kicsit megtéptem a fésűvel derékig érő,sötétbarna hajzatomat,megsikáltam a fogam és kész is voltam.Ahogy leértem köszöntem anyának,fejembe nyomtam fekete baseballsapkámat,felvettem a kedvenc 30lyukas Undercrower bakancsomat és takarodtam az iskolának nevezett börtönbe.Most kivételesen örütem is neki,hogy nem kell otthon lennem,és nem kell a tegnap éjszakára gondolnom.A suli legalább lekötött egy ideig.
Ahogy beértem,legjobb barátnőm Jenett fogadott.
-Heló Anita!Hétvégén nem hívtál.
-Ó bocs,de kicsit összesz*rtam magam tegnap éjszaka.Nem nagyon van kedvem társalogni.
-Hö?Hogyhogy?Mi történt veled?
-Gyere el hozzánk délután!Elmesélem.-mondtam,és bal karom belső felét mutattam felé.Hátrahókölt.
-Mi a sz*t csináltál te magaddal???Öngyi akartál lenni?Mondjuk két ekkora lyukon keresztül nem tudsz elvérezni.Na ki vele,mit csináltál!
Elmondtam neki a történetet.
-Úristen!Tényleg????-kérdezte olyan arccal,mint mikor a gyerekek megkapják a karácsonyi ajándékukat.
-Aha.Én nem örültem neki így.Kinyírta a kis kedvence Angelt.
-Nemá!Mi a kiskedvence?-kérdzte egyik ámulatból a másikba esve.
-Egy vérfarkas.
ahogy kimondtam ezt a szót,már szólt is a becsengő.Épp beértem a tanár előtt.A padtársam,aki egy nagyon jófej gyerek,ma is szokásos formáját hozta.
A minden óra után egyre jobban közeledett a délután,aztán az este.Jenett eljött hozzánk és ott is aludt,mivel másnap úgysincs suli.
Hozott egy csomó Vérfarkasokról szóló könyvet.Imádta őket.Én inkább vápír párti vagyok.
Tehát tanulásnak álcáztuk a könyvek tanulmányozását.
Eljött az este.Jenettel filmet néztünk.nem figyeltem mi a lényege.A vámpírra gondoltam.Tudtam,hogy aznap este is jön.Jenett rosszul lett ezért hazament.//Vajon ezt Ő csinálta?//
Vége lett a filmnek,anyáék is elmentek lefeküdni,én is.De én nem aludtam.Vártam.Vártam a vámpírt.11 óra körül a tegnapi üvöltésre lettem figyelmes.Elhúztam a függönyt és kihajoltam az ablakon.Az üvöltés ugatássá formálódott és egyre közelebbről hallatszott.majd nem egészen 10 perc múlva megjelent a kapu előtt a Vérfarkas.Rámosolyogtam,mire az mordult egyet,és elkezdet felfelé kapaszkodni a falon.//Ó ne!megint betöri az ablakot!Mit fogok beadni anyámnak????Bár..lehet,hogy nem is lessz erre többet időm//Pánikba estem.
Ekkor egy hideg kéz simított végig az arcomon.Én is meglepődtem azon,milyen lassan fordultam meg.Most megnéztem magamnak:vállig érő éjfekete haj,sötétkék szemek és márványfehér bőr.A zsabós ing nagyon jól állt neki.fekete nadrág volt rajta.A vörös ing mellett nagyon jól mutatott.
Megfogta az arcomat,és egy apró mozdulattal kitörte a nyakam.Még éreztem,ahogy belémharap.Ezúttal a nyakamba.Nagyon fájt.





(folyt. köv!)