Tündöklik-e Anna csillaga?
Egyszer szálltam szavatokkal,
Bántásotok súllyal koppant
Hiperérzék mély lelkemre,
Tükrötökbe nézzetek be!
Másiknál ki okosabb,
Rátok hulló kő-gondolat.
Ki nem kezdő, s haladó,
Társulatba biz’ nem való.
Anna túlérzékenynek született, sőt hiper érzékenynek, így minden bántotta, ami helytelen volt, a gesztikulálás, a csúnya beszéd, a hangos szó, a kiabálás.
Pedig de sokat kellett hallgatnia!
Gyermekei érzékenységének bűvöletében nőttek fel.
Senki sincs, aki megértené érzékeny lelkivilágát.
A királyfik otthona a mesékben van, talán azért repült Anna is abba a csodás világba, ahol úgy formálja a szereplők sorsát, ahogy az igazság megkívánja. Az igazság? Otthona csak szűrreális világban lehet, csak a miatta meghaltak sírjára tűzhetné ki a fehér lobogót.
Egyszer olvasott a karmáról. Nem értette a szenvedéseinek, nélkülözéseinek az okát, de tudta, amíg fáj, amíg szurkál, addig van még kicsinyke életpont a szíve közepén.
- Hát igazság ez jó Istenem, azoknak megbocsájtasz, akik ellenem vétettek?
- Életutad megtaláltad – volt a válasz – , csillaga a homlokodon ragyog. Ne nézz hátra, vakítón hívogat a jövő-pálya!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-02 00:00:00
|
Egyéb
Elkezdtünk beszélgetni, kiderült hogy a neve Laci, és hogy 21 éves. Nagyon megtetszett nekem, és úgy éreztem, hogy én is neki. Ahogy beszélgettünk, egyszer csak a keze a lábamon volt, és simogatott, nagyon jól esett, már akkor éreztem, hogy köztünk nem lehet csak egy kaland, ennél több kell nekünk...
De amikor megfordulok egész közel érzem a száját a számhoz, és érzem a forró leheletét, ami átjárja minden porcikámat. Mélyen a szemébe nézek. Ő viszonozza a tekintetem. Érzem, már teljesen hozzám bújt, és az ölelése egyre szorosabb. Szinte már fáj ez az ölelés, mikor hirtelen megcsókol, és eltűnik minden fájdalom, és minden ami csak körülöttünk létezik...
Hozzászólások