Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Elég sok idő telt el, de itt a folytatás.
Fan fiction! Az alap elképzelés: új élettel tölteni meg a sorozatot!
kortárs, epika, próza, novella, elbeszélés
Három nő és egy "férfi". Na, nem egyszerre...
Itt a történetem folytatása. Jó szórakozást :)
Friss hozzászólások
zero-eco86: Szia gallicus0! Korábban írtam...
2018-10-19 03:49
zero-eco86: Szia AnnaRia! Ha lehet szívese...
2018-10-19 03:48
zero-eco86: Szia! Korábban írtam neked 1 e...
2018-10-19 03:47
zero-eco86: Szerbusz! Korábban írtam neked...
2018-10-19 03:46
zero-eco86: Szerbusz!
2018-10-19 03:45
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Tündérek ébredése 1. fejezet

1.



A gyűlésterem magastámlájú fekete foteljébe süppedten figyelte, ahogy Elektra határozott, ruganyos léptekkel az ovális mahagóni asztal fő helyére sétál. Cristinben rekedt utolsó lélegzete, ahogy a nőre nézett. Hosszú lábain fekete neccharisnya, rövid, szűk szoknyája alól elővillant a harisnyakötő csipkés széle, fekete cipőjének acél sarka erőteljesen koppant a sötét márványpadlón, szűk blézere alól kivágott felső csipkés széle kandikált ki, gömbölyű melleinek fedetlen része lágyan ringott minden lépésnél. A lány már ebbe a látványba belepirult, pedig főnöknőjének mégis érzéki vörös ajkai és metszően kék szeme tartotta kábulatban, ahogy buján épp rá nézett, ahogy elhaladt a másik oldalon ülő kollégái mögött. Pillantása vérlázító volt, Cristin önmagáról megfeledkezve felnyögött. Ijedten körbepillantott, de senkinek sem tűnt fel ámulata, főleg azért, mert a többség szintén szájtátva figyelték a veszedelmes nő vonulását, aki ismét feléje pillantott dús pillái alól, ahogyan a támlákra ejtett karral a foteljébe huppant. Széles mosollyal figyelte a kivívott figyelmet, elégedetten végigfutatta nyelvét fehér gyöngyfogain, mielőtt dzsessz énekesnő mély, rekedtes hangján meg nem kérte Matthew-t, az asszisztensét, hogy ossza szét a jelentéseket. Közben ujja köré tekergette ébenfekete hajának laza kontyából kiszabadult tincsét. Cristin a dosszié mögé rejtette kipirult arcát. Értetetlenül figyelte testének reakcióit. Eddig még sosem vonzódott nőhöz, habár nem vetett meg semmi szépet, de inkább titkos hódolattal tekintett az olyan vad érzékiséget árasztó nőkre, mint az új főnöke, de sosem vágyakozva. Hiszen még férfit se kívánt így soha és ezt még kétségbe ejtőbbnek találta. Talán ezért futott folyamatosan zátonyra kapcsolataiban? Nem tartotta magát prűdnek vagy régimódinak, de ez az elementáris vonzás, amit Elektra váltott ki belőle, lassan elemésztette. Ami még ijesztőbb volt, hogy úgy tűnt, az életét felforgató nő pontosan tudta, mit vált ki belőle és gyakran ugratta a többiek előtt, amire ő sosem tudott okosan visszavágni, csak mélyen elvörösödött hatásukra. 
Elektra Snow hat hete robbant a cég életébe, mikor felvették kreatív igazgatónak, a helyre, amire Cristin is pályázott, munkatársai és barátai unszolására. Az öt év kemény munka, amit itt nyújtott semmit sem számított, a semmiből előkerülő szexistennőt vették fel helyette, hogy felpezsdítse a részleget. Mintha enélkül nem szaladgáltak volna már eddig is úgy, mint a mérgezett egerek! Megalázottságában az első héten azon gondolkodott, hogy felmond. Elég csábító ajánlatot kapott az elmúlt évben ahhoz, hogy ne essen kétségbe az ötlettől. Mégis kitartott, mert megszállottan szerette ezt a kreatív munkát, úgy érezte, hogy egy divatháznál sem szárnyalhatna a képzelete oly szabadon, mint ennél a jelmezeket tervező cégnél. Már a főiskoláról is bedolgozott nekik és egy olyan csapat várta, mikor befejezte tanulmányait, amitől jobbat el sem képzelhetett! Nem volt ezen mit csodálkozni, mert sorra elnyerték a legnagyobb stúdiók pályázatait. 
– Föld hívja Peri kisasszonyt! – hallotta az asztalfőről a rekedtes hangot.
Összerezzent és felnézett. Elektra jeges szeme rászegeződött, neki pedig fogalma sem volt arról, miről beszéltek eddig körülötte. Ráadásul érezte, hogy lüktető fejfájása kezd kiújulni. Ez is új keletű volt, a stressz egyik kellemetlen tünetének tudta be. 
– Remélem készen áll kedvesem egy csajos hétvégre velem! – kacagott fel a főnöke, semmibe véve az ő figyelmetlenségét.
Cristin szíve megugrott az ötlet gondolatára is, pillantása Matthew-ra siklott, aki nem titkolt féltékenységgel nézett vissza rá.
– Eddig mindig szüksége volt rám is, főnök! – állt a nő mellé az asszisztens, hogy jobban láthassa a nő arcát.
Elektra azonban még pillantásra se méltatta.
– Kedvesem, ez Peri kisasszony és csapatának terve, annyi a legkevesebb, hogy magammal viszem a megbeszélésre! Rád fér végre egy kis pihenés, tudom milyen fáradhatatlanul szolgálsz engem! – Elektra furcsa szóhasználatára Cristin ismét felnézett a dossziéból, amit tettetett figyelemmel nézegetett és az ígéretek, amit kiolvasott a másik nő szeméből, átforrósították a testét. – Hét körül felvesz a sofőröm a lakásodnál a reptér felé – meg sem várta Cristin beleegyezését.
– Addigra haza se érek a buszon, a péntek esti csúcsforgalomban – ennyi tiltakozásra futotta tőle.
– Megoldjuk! – villantott rá egy bizalmas mosolyt a főnöke. – Nagy tapsot Cristin Perinek és csapatának! Így kell ezt csinálni! 
A többiek lelkesen engedelmeskedtek, sőt, még meg is éljenezték őket. Cristin nehezen viselte a figyelmet, a zaj szilánkként fúródott a halántékába. Legalább a megbeszélés hátralévő részében békén hagyták, nyugodtan pánikolhatott az előtte álló hétvége miatt.
A fehér limuzin hosszan elnyúlt a parkoló kocsik mellett a brentwoodi lakóépület előtt, ahol Cristin lakott. Rühellte ezt a felesleges flancolást, különösen egy olyan városban, mint Los Angeles, ahol már boldog boldogtalan limóval ment ki a reptérre, mert még drágább sem volt, mint egy hagyományos taxi. 
Felrohant a harmadik emeleti lakásába, nem várt a liftre. Szüksége volt izmainak megdolgoztatására, hátha sikerül valamennyire kiűzni magából a feszültséget. Idefelé jövet Elektra úgy bámulta, mint egy tigris egy finom falatot. Cristin igyekezett kifelé bámulni és semleges arcot vágni az egészhez. Most kapkodva robogott keresztül a még üresen kongó nappaliján, az egyedüli berendezett helyiségbe a lakásában: a hálószobájába. A főnökének azt ígérte, hogy negyed óra alatt bepakolja a szükséges dolgokat. Lerántotta az élénk rózsaszín tarka virágos utazótáskát gardróbszobájának legfelső polcáról, a földre dobta és felpattintotta kemény fedelét. Ezt még az édesanyjától kapta, mikor felvették az áhított művészeti főiskolába és ide költözött New Yorkból. Elektra jutalom hétvégéje lényegében egy hazautazás számára, ebből is látszik, hogy a nő mennyire nem ismeri még a kollégáit. 
A fürdőszobából összeszedte a szükséges dolgokat, azután fehérneműt, kényelmes pizsamát dobált be, egy-két bulis topot, rugalmas anyagból készült fekete miniruhát, egy ezüst flitteres kisestélyit, ha esetleg olyan helyre mennének, ahová ki kell öltöznie. Fogalma sem volt róla, hogy mi lesz a hétvége programja, de egyben biztos volt: Elektra Snow mellett nem fog unatkozni! Eszébe jutott, hogy október lévén, New Yorkban már hűvös szelek járnak, bedobott még néhány dolgot, mielőtt lecsapta a táska fedelét és maga után húzta. Sóvárgó pillantást vetett a hívogató ágyára. Holtfáradt volt, másra sem vágyott, mint egy forró fürdőre és alvásra. A hatalmas ágy kitöltötte a szobát, luxus ágynemű és pihe-puha tollpárnák és-paplan borította, pont, ahogyan a lány szerette. Három hónapja költözött be egy könyörtelenül fájdalmas szakítás után. Nem is fáradozott eddig az otthonossá tételével, mert amit igazán használt és szüksége volt, már megvolt. Lényegében csak aludni járt haza, sokszor munkával töltötte a szombatokat és a vasárnapokat pedig átaludta. 
A táska kereke belegabalyodott az ágy melletti puha gyapjúszőnyeg hosszú szálaiba. Cristin szitkozódva rángatta, és ahogy kiszabadította a lendülettől az ajtófélfának esett, beverte a homlokát. Felszisszenve nyúlt oda és észrevette, hogy felsértette a bőrt, enyhén vérzik. Annyira nem fájt, így elintézte egy vállrándítással. 
Tíz perc alatt lent volt. Csak a kocsi füstös ablakának tükröződésében vette észre a fehér selyemblúzán éktelenkedő vörös vérpöttyöket, szorosan hátrafésült barna haja mostanra szanaszét lógott, fekete nadrágkosztümje gyűrött volt. Már bánta, hogy nem öltözött át, de a sofőr máris előtte termett és a csomagtartóba tette a nevetségesen gyerekes utazótáskáját. Cristin nagyot fújva beült a kocsiba. 
Elektra apró kuncogással fogadta.
– Valóban gyors voltál, de azért vigyázhattál volna magadra! – ezzel a lány mellé húzódott és végighúzta mutatóujját a homlokán éktelenkedő seben, miközben vágyakozón nézte Cristin száját. – Mi ketten jól fogunk szórakozni!
Próbált elhúzódni a főnökétől. A kínzó fejfájása visszatért. Elektra kicsit bosszúsnak tűnt, de azután csevegésbe fogott és a reptér felé vezető úton a cégnél hallott pletykákkal szórakoztatta beosztottját, figyelembe se véve, hogy őt láthatóan minden ilyesmi hidegen hagyta, még egy kis jelét sem mutatta érdeklődésének, még udvariasságból sem. 
Cristin meglepődött, hogy a Santa Monica-i reptérre mentek, onnan csak privát repülők szálltak fel. Jó, az első osztályon való utazást nem vetette volna meg, de magángép? 
Egy áramvonalas gép mellé parkoltak és miután a sofőr kitárta számukra az ajtót, a csomagjaikat felvitte utánuk a lépcsőn.
Cristin lépett be elsőnek a bézs bőrborítású utastérbe és legszívesebben el is menekült volna azonnal. Az egyik széles ülésen, hanyagul keresztbetett lábakkal egy öltönybe bújtatott istenség ült. Hanyagul hátradőlve pillantott az érkezőkre. A lélegzete is bennakadt a látványtól. Alakja kitöltötte az egész teret, arca bronzból öntött szigor, világos szeme Cristin felé villant, mintha a lehető legkellemetlenebb dolog volna a világon. Elektra feltűnt mögötte és a férfi szépen ívelt vastag szemöldöke a homlokára szaladt. Inkább szánalommal nézett Cristinre, ami az előzőnél is rosszabb volt, még akkor is, ha az egész csak átsuhant a másik arcán, mielőtt felemelkedett volna, hogy két lépéssel előttük teremjen. Az örökké oly pimasz főnöknője most szótlanul ölelte át a férfit. Ó, hát persze! Naná, hogy egy pár voltak! A kérdés akkor viszont, hogy ezzel mibe csöppent ő? Mit terveznek ezek ketten vele? A gondolatra Cristin borzasztó ideges lett. 
– Ez itt Nathan Capraz, egy régi barátom – mutatta be Elektra, még mindig a férfi karján lógva. Régi barát? Ebben komolyan kételkedett. – Nathan, had’ mutassam be neked Cristin Perit, az egyik kollégámat! 
A férfi hatalmas keze erős volt és meleg, határozottan tartotta Cristin kezét, aki ebben a pillanatban ébredt rá, hogy enyhén remeg. A felismeréstől még inkább zavarba jött.
– Örvendek, Peri kisasszony, hazalátogat? – a férfi mély hangja bársonyosan simogatták túlfeszült idegeit, de a kérdés mégis meglepő volt. Honnan tudhatná Nathan Capraz, hogy ő new yorki, amikor, igazán bunkón, de eddig még meg se szólalt, hogy esetleg az akcentusa elárulná!
– Honnan tudja? – bökte ki a lány és úgy érezte, menten elsüllyed szégyenében, mert normális körülmények között sosem szokott ilyen nyers lenni, de most annyira nem érezte elemében magát! Fáradt volt és a lüktető fejfájás nem akart csillapodni. 
Elektra is zavart képet vágott, ahogy előbb rá, majd a férfira pillantott.
– Ti ismeritek egymást? – főnöke mindig búgó hangja most fülsértően magas volt.
– Elnézést, nem akartam vájkálni, de a szeme… Ön rokona John Perinek vagy tévednék?
– John Peri az apám – a lány erejéből futotta egy bágyadt mosolyra és Nathan Capraz visszamosolygott. Eddig zárkózott kifejezése megnyílt, még vonzóbbá téve arcát. A francba! Ez a pasi akár filmsztár is lehetne ilyen kinézettel!
– Ismerem az édesapját, igazán nyílt és becsületes ember, ritka a mai világban, nagyra becsülöm, mint üzlettársat! 
Cristin szája még szélesebb mosolyra húzódott. Ha az apjával valóban üzlettársak, akkor nem kell tartania Nathantől, John Peri emberismeretében megbízhat. Olyan erős görcsöt érzett a homloka mögött, hogy az egész teste összerándult tőle. A következő pillanatban érezte, hogy a férfi karon ragadja és a legközelebbi üléshez vezeti. 
–  Mindenképp elmondom apámnak, amit mondott róla, nagyra fogja értékelni! – nyögte ki a lány, amikor képes volt megszólalni. A férfi még mindig fogta a karját és az érintése is megnyugtató volt. – Köszönöm – nézett fel rá hálásan, épp mikor Capraz rosszalló pillantást lövellt Elektra felé.  
– Ugye mennyire hasonlít rá? – dorombolta közelebb lépve a nő.
Nathan csak sóhajtva megrázta a fejét és elengedte Cristint. 
– Elektra… Csöppet sem hasonlít rá, hagyhatnád már ezeket a kicsinyes játszmákat – meglepő volt a kioktató hangnem, de lepergett arról, akinek szólt. – Örülök, hogy megismerhettem, Peri kisasszony, hamarosan fölszállunk, nekem még akad elintézni valóm, az út végén találkozunk! 
Ezzel a férfi a gép végében lévő ajtó felé indult, biztosan egy szoba lehetett mögötte.
– Nathan! Ünneprontó vagy, igazán maradhatnál! – szólt utána csábítóan a nő, de Nathan egyetlen lesújtó pillantással elintézte. 
– Akkor csak mi ketten maradtunk, madárkám! – ült le Cristinnel szemben és a pillantásától bárkinek felforrt volna a vére. Úgy tűnt, hogy ez alól csak Nathan Capraz volt kivétel, amitől a személye csak még érdekesebbé vált. 
 
 
Folytatások
1130
Érezte meleg testét jeges mellkasához csapódni, a most már élettelen tekintet rámeredt. Édes vére állára és arcára csöpögött. Teste felpezsdült az illattól. A vágytól, hogy a vérző sebeket nyalogassa majdnem megőrült.
Hasonló történetek
3208
Egy fiatal huszonöt-hat éves fiú lépett be. Kissé nyomott volt az arca és elég cingár volt, de Susan próbálta a jó tulajdonságait nézni. A fiú mellé ült és félresöpörte a lány haját. A nyakát majd a vállát kezdte csókolgatni. Kezeivel a lány hasát simogatta és néha betévedt a topp alá is...
6189
Eva boldogan nyugtázta az üzenetet. Hát nem hiába jött ide. Felment a lakosztályba, beült egy kád, forró vízbe, majd mikor már teljesen átjárta a jótékony meleg, felfrissülve ült le a fésülködő asztalhoz, hogy végre ismét igazi nőt varázsoljon magából...
Hozzászólások
AnnaRia ·
:)

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: