Terminator vs Predator(részlet a készülő regényemből

Hasra vágtam magam, a Terminátor pedig tüzet nyitott a Westinghouse-ból, az acélgerenda felé. Nemsokára én is bekapcsolódtam az M249 könnyű géppuskával, amit a Terminátor adott nekem. Tüzeltünk a semmire. De az a semmi is tüzet nyitott ránk és lát is minket, viszont mi nem látjuk őt. Nem tudtam, hogy mit gondoljak, nem tudtam hogyan kezelni a helyzetet, hiszen láthatatlan az ellenségünk, így hogyan végezzek vele? Életemben nem volt részem ilyesmiben. Itt van mellettem egy kibaszott gép, és mégis tehetetlen vagyok, gondoltam. El kell innen mennünk.
- Ennek semmi értelme, csak lőszerpocsékolás! Húzzunk innen a búsba! – kiáltottam oda a Terminátornak.
Felpattantam és a kijárat felé futottam, a kiborg utánam. Kék színű sugarak csapódtak be a lépteim mögött. Éreztem a forróságukat a lábamon. Ha ez az izé, ami itt lő ránk, a Skynet új fejlesztése, akkor nyugodtan kijelenthetem, hogy ezt a háborút az emberek elvesztették. Futás közben mintha láthatatlan kőfalba ütköztem volna, és hanyatt estem. A semmiből egy majdnem három méter magas, maszkos élőlény bontakozott ki előttem. A csuklóján lévő tokból két penge pattant ki. Hallottam morgását a maszk alatt. A géppuskát elejtettem, amikor elestem, ezért az oldalamon lévő pisztolytáskából kihúztam a Glockot, és a lény fejét vettem célba vele. Ő azonban gyorsabb volt, és kirúgta a kezemből a fegyvert, olyan erővel, hogy úgy éreztem, leszakad a karom. Felemelte a kezét, hogy lesújtson rám a pengékkel.
A Terminátor látta, hogy az idegen lény meg akarja ölni az őrnagyot. Egy tizedmásodperc alatt döntött- futva megindult a lény felé, és nekiment.

Mikor a gép nekifutott, a Ragadozó elesett. Idegesen morgott egyet, és felállt, majd a gép arcába vágott a csuklópengéivel. A pengék szikrázva csúsztak végig a szövettel borított fémkoponyán, véres csíkot hagyva maguk után. A sebekben megcsillant a krómszínű koponya. Vállágyújával célba vette a gép fejét. Az ágyú rögtön célra állt, ám amikor a gép látta, hogy a löveg felé fordul, megfogta és összeroppantotta.
Az ember a küzdelem helyett inkább a futást választotta. Felkapta fegyverét a földről, és futni kezdett, ki az épületből, majd nemsokára eltűnt a romok között.
A Ragadozó úgy döntött, hogy utánaered. Mellbe rúgta a gépet, ami hanyatt esett. Az idegen vadász álcázóegységét bekapcsolva eltűnt.
Rohantam, ahogy csak tudtam. A Terminátor nélkül ellenséges területen nem sok esélyem maradna a túlélésre.
Végül egy üregben találtam menedéket. Az üreg szája elé húztam egy kisebb betondarabot, amely épphogy eltakart. A lemenő nap fénye kicsit bevilágított a sötét üregbe. Nekidőltem az üreg falának, igyekeztem kifújni magam és lenyugodni. Ez az egész túl sok volt egyszerre. A Terminátor majd annak az izének a megjelenése kivágta nálam a biztosítékot. Mi a franc volt ez? Honnan jött? Fejlett fajhoz tartozhat az eszközeiből ítélve. A Terminátornak sikerült megsemmisíteni a valószínűsíthető fő fegyverét, a dög vállán lévő – valószínűleg plazma- ágyút. És milyen profin álcázta magát! Milyen elven működhet, mi lehet az alapja az álcázás módjának? De mégis hogyan került…

A francba! Hirtelen minden megvilágosodott. Az a rakéta… Nem a Skynet fegyvere, hanem ennek a dögnek az űrhajója lehet! És valószínűleg önmegsemmisítő robbantotta fel! Tehát ezek a lények – lények, mert biztos nem ő az egyedüli ilyen „izé”- ismerik az atomfegyvert, méghozzá elég alaposan! Képesek szabályozni és felhasználni az atomenergiát!
Ezek szerint neki „köszönhető” Brown és Martin eltűnése! Mi van most a Terminátorral? Átvészelte a döggel való küzdelmet?
Törmelékdarabok gördültek le az üreg szája elé. Lépések zaja hallatszott a fejem fölül. Az üreg kisebb nyílását nemsokára eltakarta egy krómszínű boka. Egy T- 800 lépett el az üreg felett. Nyugi Riggs, nyugi, gondoltam. Nem kellene, hogy észrevegyen ez a szemétláda. Az is lehet, hogy többen vannak. Igazam lett, még egy, még egy, és még egy, összesen négy kiborg sétált el felettem anélkül, hogy megláttak volna. Féltem, hogy meglátnak, de ez szerencsémre nem következett be.
A lemenő nap fénye megcsillant a krómozott titániumkoponyákon. Megálltak egy pillanatra, Westinghouse puskájukat a kezükben tartva álltak egy darabig, majd tovább indultak, befordultak egy utca sarkán, ahol ezelőtt ötven évvel még emberek sétáltak, most pedig ezek a rohadékok koptatják ott a betont. Los Angeles, ez az egykor virágzó város, az Egyesült Államok gyöngye most nem volt más, mint egy romhalmaz, egy porszem a földgolyón. Igazi fegyveres harc csak az USA területén zajlott, a többi földrészen az atomtámadások után bujkáló, rettegő embereket terrorbombázásokkal tartotta csupán félelemben a Skynet, de ez is elég volt, hogy ne kezdjenek komolyabb szervezkedésekbe az afrikai, az ázsiai és az európai emberek. Aki tehette, és aki tudott, inkább az Államokba jött harcolni, mert Amerikán kívülre is eljutott John Connor és az emberi felkelés híre. Harminckét éve tartott már a háború, és véres, kemény és kegyetlen harcok után kezdett úgy tűnni, hogy van remény arra, hogy az emberi ellenállás legyőzze elnyomóját, Skynetet, a Gépistent.
Szerencséje van, de csak egyelőre, gondolta a Ragadozó. Az ember sikeresen eltűnt szem elől, de megjegyeztem az arcát.

Fő fegyvere, a plazmaágyú csúfos véget ért. A hihetetlen erővel rendelkező gép egyszerűen összeroppantotta az amúgy is könnyen sérülő löveget. Ezt a gyengeséget többször is megpróbálták már kiküszöbölni, például úgy, hogy más, erősebb fémből próbálták elkészíteni, de ez jelentős súlynövekedést eredményezett, és így elvetették ezt az ötletet.
A csuklópengéjének éle is kicsorbult, amikor arcon vágta vele a gépet. Ez nem okozott problémát, lézerrel helyre tudta hozni a hibát, felmelegítette és kiélezte vele a pengét.
Jó, hogy olyan helyet választott magának, amelyet se a gépek, se az emberek nehezen tudnak megközelíteni. A romház eléggé instabil volt, és nem lehetett kívülről megközelíteni, mert a bejáratokat romok takarták. A Ragadozó is csak a falak réseibe kapaszkodva tudott felmászni, ahol egy ablakon mászott be az épület harmadik emeletének egyik szobájába. Itt tartotta fegyvereit és trófeáit. Az emberi koponyák fényesre tisztítva hevertek a falnál, mellettük ott volt a Terminátor- koponya is.