Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Delia már a széles kőoltárra volt kötözve. Cobus szobra fenyegető közönnyel nézett le rá....
Windshear-Szélnyírás
A második balforduló
Bevezető
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, akit egy gyönyörű, fehér páva vett a szárnyai...
Friss hozzászólások
91esfiu: Drága vinzso! Ismét izgalmas d...
2021-11-28 22:05
eliksz13: Nagyon, nagyon, nagyon jó ! In...
2021-11-28 21:49
BURGONYA: TE AKKORA BAROM LEHETSZ, MINT...
2021-11-28 08:30
BURGONYA: NAGYON JÓ! ISMÉT ELSZíVTÁL VAL...
2021-11-28 08:29
Szergejecske: Nem értünk egyet. Vannak olyan...
2021-11-26 15:10
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Szerepcsere

Samantha a folyosón hallotta a dühös ordítást. Gyorsan benyitott a szobába, hogy megnézze, mi a baj. A lakosztály úgy nézett ki, mintha tornádó söpört volna végig rajta. A szoba közepén egy meghökkentően csinos, rövid barna hajú, vészesen dülöngélő lány volt, akin egy nyitott szállodai fürdőköpenyen kívül semmi más nem volt.

-Hol találom itt azt a rohadt piát? - kiáltotta.

Samantha segítőkészen a minibárhoz sietett.

-Itt van asszonyom. Tele is kell lennie - mondta.

Amikor belenézett a mini hűtőszekrénybe, átfutott az agyán, hogy az előző nap talán elfelejtette feltölteni. Bocsánatkérően ment vissza a lakosztály fő szobájába.

-Elnézést asszonyom, nem tudom mi történhetett…

Ekkor vette észre, hogy a lány hanyatt dőlve fekszik az ágyon és a szétnyílt köpenye tökéletes rálátást biztosít a formás testére. Az ágy melletti éjjeli szekrényen és az ágy körül a padlón apró üres italosüveget hevertek szétszórva.

-Jézusom…Asszonyom, mindet megitta?

-Rohadtul megittam…- motyogta a barna lány, majd folytatta:

-Úgyhogy ne csak állj ott, hanem hozz még! Ne aggódj! Az istenverte ENSZ fizeti a számlámat, úgyhogy azt iszok, amit akarok.

Samantha egy picit tétovázott, de azután tartotta magát a “vendégnek mindig igaza van” szabályhoz. Visszament a folyosóra az otthagyott kocsijáért. Hozott jó néhány találomra kiválasztott üveg italt, amit a lány a köszönet legkisebb jele nélkül elvett tőle. Kettőt felhajtott közülük, amitől valamelyest lenyugodott. Samanthára nézve megkérdezte:

-Te kurva vagy?

-Nem asszonyom, én vagyok a szobalány - válaszolt sértetten Samantha.

-Akkor miért nézel úgy ki, mintha egy kibaszott fétis-klubból jöttél volna?

Samantha komolyan vette a munkáját, de mindig is fájó pont volt, hogy az exkluzív New York-i hotel, amely a jó ízlés és kifinomultság mintaképe volt, megkövetelte, hogy azt a hagyományos kinézetű szobalány ruhát hordják, ami már régen szexuális fétistárggyá vált.

-Ezt a ruhát adják ránk - felelte Samantha mereven.

-Szívás. - mondta a lány és megvonta a vállát, majd lehajtott még pár üveggel.

Samantha nem reagált közvetlenül, csak élesen megkérdezte:

-Van még valami, amiben segíthetek, asszonyom?

-Nincs. Togo elnöke egy órán belül itt lesz hogy megbasszon és addig megfelelő hangulatba akarok kerülni.

-Ha ennyit iszik, addigra meg is hal -mondta halkan Samantha.

Úgy vélte, hogy a lány megpróbálta lenyűgözni a személy említésével, noha egy meglehetősen kevéssé lenyűgöző nevet sikerült említenie. Samantha egyébként sem volt oda a hírnévért és a vagyonért. Hírességek után is takarított és tudta, hogy pontosan olyanok, mint mások.

-Részemről rendben lenne. És azt hallottam, hogy ő meg oda van a nekrofíliáért.

Samantha nem foglalkozott a megjegyzéssel. Abban sem volt biztos, hogy hol van Togo, nem hogy az elnökéről hallott volna, vagy tudta volna, hogy miért terjesztenek rosszindulatú pletykákat a szexuális szokásairól.

-Sok sikert asszonyom! Ha bármire szüksége lenne, hívja a recepciót!

A lány kegyetlen nevetést hallatott és az ágyon fekve széttárta a karjait, majd azt mondta:

-Nézz magadra! Egy szürke egér egy antik szolgálóruhában takarít azok után, akik semmibe veszik.

-Mint például Ön - mondta Samantha és úgy érezte, hogy mindennek van határa.

A lány újra felnevetett.

-Mint például én. De tudod mi a vicces?

-Mi? - kérdezte Samantha különösebb érdeklődés nélkül.

-Mindezek ellenére egy millió dollárt adnék, ha cserélhetnék veled. - mondta a lány.

Samantha rámosolygott a részeg és kellemetlen vendégre, majd megkérdezte:

-Miért?

-Nos, miután ezen a héten az egész rohadt Biztonsági Tanáccsal kefélek, majd zárásként a japán uralkodóval is, szombaton kibeleznek és megsütnek egy állami vacsorára.

-Miért? - érdeklődött Samantha.

-Nem tudom. A Biztonsági Tanács akar valamit az uralkodótól ezért mindent bevetnek, hogy lenyűgözzék.

-Nem erre gondoltam. Miért fognak megsütni?

-Mert megvettek.

-Ez világos, de ha ennyire félsz a dologtól, akkor miért jelentkeztél önkéntesnek? Csak akkor legális a dolog, ha valaki önként jelentkezik.

A lány mélyet sóhajtva válaszolt:

-A szüleim rávettek.

-Nem vehetnek rá. Felnőttnek kell lenni a jelentkezéshez.

-24 éves vagyok. Azt hiszem már régóta ez volt a tervük. Anya állandóan azt mondta, hogy látezésem egyetlen célja, hogy ha kellően idős leszek, támogassam majd a családot.

Samatha kicsit együttérzőbb lett.

-Ez durva!

-Igen, de azt mondták, hogy tartozok nekik.

-Baromság! - kiáltotta Samatha magáról megfeledkezve.

-Már mindegy. Megtörtént. -mondta a lány, majd ásított és kezdett álomba merülni. Togo elnökére csalódást keltő délután várt.

Samatha agy viszont pörgött. Végül megkérdezte:

-Tényleg van egy millió dollárod?

A lány csukott szemmel, gyanakodó hangon mormogta:

-Nincs. Csak 800ezer.

Samatha meglepetten kérdezte:

-Nyolcszázezer dollárod van?

-Nem most. Majd vasárnap lesz. A részesedésem az eladási árból.

Samantha egy kicsit elgondolkodott, majd azt mondta:

-Így is jó. Megteszem nyolcszázezer dollárért.

-Mit teszel meg? - kérdezte a lány félálomban.

-Cserélek veled.

-OK - mondta a lány egy ásítás közben és már aludt is.

Samantha csöndesen csukta be maga mögött az ajtót. A döntése még önmagának is meggondolatlannak tűnt. De két gondolat kavargott az agyában, mióta a lány felfedte a sorsát. Az egyik az volt, hogy bármennyire is próbálta elnyomni, felizgatta az a gondolat, hogy elfogyasztják -noha nem volt halálvágya. Úgy vélte, hogy sok nő fantáziálhat róla, de ez nem jelenti azt, hogy meg is valósítják.

A másik -ösztönzőbb- gondolat a családjáért való aggódás volt. Ő volt a legidősebb gyerek és a szülei imádták. Soha nem egyeztek volna bele, hogy önként felajánlja a testét. A szülei keményen dolgoztak és eddig mindig tudtak tenni valamit az asztalra, de alig valamit. Samantha és két fiatalabb testvére számára az egyetemi tanulás elérhetetlen álom volt. Tudta, hogy John, a 15 éves öccse előtt kinyílna a világ, ha megfelelő oktatáshoz jutna és szomorú volt, mert tudta, hogy ennek hiányában milyen élet vár a fiúra. Josie pedig jövőre érettségizik és Samantha szerette volna, ha a lány nem az ő nyomdokaiba lép, hogy mások mocskát takarítsa, de az egyéb lehetőségek még rosszabbak voltak.

Nyolcszázezer dollárral a testvére legalábbis esélyt kapnak. Értük bármit feláldozna. Hányszor találkozhat még ilyen lehetőséggel?
Samantha hétfő  este hevesen dobogó szívvel ment haza és Robert, a barátja -egyben jövendő vőlegénye- szokatlanul vadnak találta a lányt az ágyban.

Kedd reggel Samantha megpróbált úgy dolgozni, mintha mi sem történt volna, de amíg az 1598-as szobához nem ért, állandóan az elkövetkező társalgás járt a fejében. Amikor az ajtó felé nyúlt, énje egy része azt mondta, hogy menjen tovább a következő szobához és felejtse el ezt az őrült ötletet, de azután kopogott. A barna lány ajtót nyitott és beengedte. Nem látszott rajta a felismerésnek semmi jele.

-Csak takaríts ki körülöttem amennyire lehet. Nem tudok máshová menni, hogy ne legyek útban. - mondta Samanthának és nem fárasztotta magát a köpenyének összehúzásával.

Samantha gyorsan kitakarította a szobát és összepakolta a kocsiját. mielőtt belekezdett volna a rettegett párbeszédbe.

-Szóval…mit kellene tennem?

A barna hajú lány értetlenül körbenézett a tökéletesen tiszta szobán és azt mondta:

-Itt végeztél, nem? Azt hiszem a következő szobába kellene menned.

-Nem. Az alkunkra kérdeztem.

-Miféle alku?

-Azt mondtad, hogy cserélnél velem. -mondta Samantha rosszkedvűen. Nem tudta eldönteni, hogy megkönnyebbüljön tőle vagy sértésnek vegye hogy a lány elfelejtette.

-Ezt mondtam?

-Igen.

A lány elgondolkodott egy darabig, majd azt mondta:

-Nagyon részeg voltam.

-Tudom.

-Sajnálom, de nem emlékszem.

-Mindegy. Nem akarsz cserélni? Vagy Togo elnöke olyan jó volt, hogy meggondoltad magad? -kérdezte Samantha, jelezve, hogy nem csak kitalálta a sztorit.

-Nem tudom. Majdnem eszméletlen voltam. Ugyanúgy, mint a Luxemburgi és az amerikai nagykövetnél. Most pedig az azerbajdzsán követet várom.

-Zsúfolt lehet a heted.

-Eltereli a figyelmemet a hétvégéről.

-Tényleg?

-Nem.

-Szóval? Akarsz cserélni?

A lány bizonytalanul nézett Samanthára, nem tudva, hogy mit is mondjon.

-Természetesen szeretnék. Bárkivel cserélnék, aki elég ostoba lenne hozzá. - mondta végül.

-Rendben. Akkor mit tegyek? - kérdezte Samantha a sértést figyelmen kívül hagyva.

-Semmit nem fogsz csinálni. Nem cserélhetek veled.

-Miért nem?

-Egy rakás pénzt költöttek rám. Hogy tudnék kilopózni szobalánynak öltözve? Rájönnének, hogy valaki más az.

-Hogyan kapod meg a pénzed? -kérdezte Samantha úgy döntve, hogy először a fontosabb dolgokkal foglalkozik.

-Letétben van. Megadom a szüleim számlaszámát, ők pedig fizetnek, ahogy halott vagyok - mondta a lány megremegve.

-Meg tudod változtatni a számlaszámot?

-Persze. Akármikor. És az utolsó dolog, mielőtt a mészáros elé kerülsz amúgy is a számlák jóváhagyása.

-Nagyszerű - mondta Samantha.

-De ez nem érdekes. Észre fogják venni a különbséget.

Samantha ellenőrizte, hogy az ajtó be van-e zárva, majd elkezdte kigombolni a blúzát és azt mondta:

-Nagyjából egyforma magasak és súlyúak vagyunk. A hajunk szinte ugyanaz, csak az enyém hosszabb.

-Mit csinálsz? -kérdezte a lány megrőkönyödve a lakosztályában vetkőző szobalánytól.

-Mutatni akarok valamit.

Amikor Samantha majdnem minden ruhadarabjától megszabadult, az egészalakos tükörhöz lépett és intett a lánynak, hogy lépjen mellé.

-Látod?

A lány látta. Nem voltak ikrek, de a szobalány is csinos volt és alakjuk nagy vonalakban közel állt egymáshoz.

-OK, elismerem hogy te is csinos vagy, de még mindig észre fogják venni a különbséget. El sem tudod képzelni, hogy milyen alapossággal tanulmányozzák a fotókat a vacsora kiválasztása előtt.

-Csak képeken láttak?

-Igen, de ezen a héten személyesen is találkozok velük, amikor eljönnek megdugni.

-Látnak az előtt, hogy kikerülsz a sütőből?

-Épp most mondtam, hogy ezen a héten mind eljönnek.

-Úgy értem, hogy szombat reggel látnak-e a sütés előtt?

-A japán uralkodó igen. Ő fog a henteshez kísérni és végső búcsút mondani.

-Nem hiszem, hogy a sütés után bárki meg tudna különböztetni minket.

-Ez igaz. Hacsak nem vagyunk egymás mellett.

-Ami nem fog előfordulni.

-De az uralkodó tudni fogja. Ő választott ki.

-Kockáztatnunk kell. Levágjuk a hajamat és mindent bevetek, hogy elhitessem vele, hogy te vagyok. Szombat reggel megcsináljuk a cserét.

-Csodálatos. Mindannyian végig fognak dugni az uralkodót kivéve.

-De nem leszel megsütve.

-Ez valóban pozitívum.

-Szóval benne vagy?

A lány sóhajtva felelt:

-Nekem semmi vesztenivalóm nincs, de te miért csinálod?

-Ne foglalkozz ezzel. Megvan a magam oka. - mondta Samatha.

-Rendben - mondta a lány, majd kezet rázva formálisan megpecsételték Samatha sorsát.

-Egyébként hogy hívnak? - kérdezte Samantha.

-Rachel.

-Én Samantha vagyok.

-Örülök, hogy találkoztunk. Lehetsz Rachel szombaton, bár nem fog sokáig tartani.

Samantha röviden felnevetett és távozáshoz készülve azt mondta:

-Sok sikert az afgán elnökkel!

-Azerbajdzsán nagykövet - javította Rachel, majd folytatta:

-Várj egy percet!

-Mi az?

-Mit vacsoráztál tegnap?

-Csirkesültet. Miért?

-Finom volt?

-Nem volt rossz.

-Remek. Mert az volt az utolsó étkezésed - mondta Rachel száraz mosollyal.

-Hogyhogy?

-Ha szombaton vacsora akarsz lenni, akkor meg kell kezdened kiüríteni a szervezetedet. Már egy nap hátrányban vagy.

-Oh - mondta Samantha. A jövendő megpróbáltatásának ezen részére nem is gondolt.

Rachel egy kis üvegben narancsszínű tablettát adott neki.

-Hármat vegyél be minden étkezés idejében és egyet lefekvés előtt. Ihatsz vizet és bort, de mást nem ihatsz és nem ehetsz.

-Rendben - mondta Samatha és átvette a tablettákat.

-Tényleg megteszed? - kérdezte Rachel.

-Igen - felelte Samatha eltökélten, majd távozott.

Úgy érezte, hogy szörnyű hibát követ el. Befejezte az előírt munkáját és fáradtan hazament. A barátja vacsorameghívását kicselezte azzal, hogy vágyakozónak mutatta magát és az ágyba vitte a fiút. Amikor az nem látta, gyorsan bevette a táplálékhelyettesítőket.
Sajnálta Robert-et. Kiváló barát volt és szeretett volna hozzámenni és gyerekeket nevelni vele. A döntéséről természetesen nem beszélhetett neki. Elhatározta, hogy szombat előtt majd ír neki egy hosszú levelet, de addig is emlékezetessé teszi a hátralevő néhány éjszakájukat.
A következő napok egyszerre teltek túl lassan és túl gyorsan. Samantha szeretett volna túllenni az egészen, de ugyanakkor rettegett is. Rachel-től napi beszámolókat kapott különféle nagykövetek szexuális szokásairól. Szigorúan követte a diétát. Minden étkezése vízből és tablettákból állt. Robert furcsának találta a dolgot, de szexszel mindig elterelte a fiút a témától.

Péntek reggel Rachel levágta Samantha haját. Az eredmény tetszett Robert -nek. A férfi érzte, hogy valami készül, de fogalma sem volt arról, hogy mi jár Samantha eszében. Ha tudta volna, megakadályozta volna.
Amikor Robert szombat reggel jóval Samantha munkába indulás után felkelt és ámulattal nézte az elmúlt éjszakai vadság karmolásnyomait a bőrén, meg sem fordult a fejében, hogy azok a szenvedélyes nyomok túl fogják élni Samanthát.
Szombat reggel, amikor Rachel ajtaján kopogott,  Samatha úgy érezte, mintha egy tucatnyi bowlinggolyót nyelt volna le. Még könnyen visszakozhatott volna. Ha Rachelt otthagyja, annak semmilyen következménye nem lett volna. De megkötötték az alkut és a motivációi még mindig éltek, így torkában dobogó szívvel belépett a lakosztályba.

Rachel ugyanerre a következtetésre jutott és reggel több órán át kételkedett abban, hogy Samantha megjelenik és megmenti. A félelem a gyomrában már szinte elviselhetetlen volt, amikor meghallotta a kopogást. A megkönnyebbülés majdnem olyan magával ragadó volt, mint a korábbi, de most eltűnő rettegés.

-Jó reggelt! - mondta Rachel, nem igazán tudva, hogy hogyan kezelje a nőt, aki átveszi a helyét a sütőben.

-Helló! - mondta Samantha mohón várva, hogy a lényegre térjenek.

-Hogy aludtál? - kérdezte Rachel a csevegés mellett döntve.

-Meglepően jól.

-Az orosz elnök csalódás volt.

-Valóban?

-Meglepően kis pénisz. -mondta Rachel elgondolkodva.

-Ez sok tevékenységét megmagyarázza.

-Lehet benne valami.

-De ma este már megfelelő hálótársat találhatsz - mondta Samantha lelkesen, finoman rámutatva, hogy Rachel-nek lesz éjszakája, amire készülhet.

-Oh…igen - mondta Rachel.

Samantha vetkőzni kezdett. Amikor meztelen lett, felvette a köpenyt az ágyról. Rachel elkezdte felvenni magára a nevetséges egyenruhát. Kellően illet rá, Samatha pedig elment Rachel-nek, amikor az ágyba mászott, hogy várja a végzetét.

-Umm… Akkor azt hiszem, ennyi volt - mondta Rachel.

-Igen - felelte Samatha és szemét becsukva próbált nem élete hátralevő néhány órájára gondolni.

-Akkor kezdem a szobák takarítását - mondta Rachel és a Samantha kocsijára akasztott szobaszám listára nézett.

-Rendben - mondta Samantha nem igazán törődve azzal, hogy hogyan lesz a munka elvégezve.

-Uhhh… Nos…Mindent köszönök! -mondta Rachel és könnyedén megérintette Samantha kezét.

-Szívesen! Élvezd az életed és ne hallgass többé a szüleidre!

-Igen…bár kétlem, hogy ezek után hozzám akarnak majd szólni valaha.

-Az még jobb lenne.

-Isten veled Samantha! Azt mondták fájdalommentes lesz.

-Remélem igazat mondtak.

-Én is- mondta Rachel és csendben becsukta maga mögött az ajtót.

Samantha a következő órát a plafon bámulásával töltötte. Szinte megkönnyebbült, amikor kopogtak az ajtón. A japán uralkodó belépett. Kisebb és emberibb volt, mint Samantha képzelte. Furcsán mosolygott a lányra, de a mosoly inkább szégyenlős, mint perverz volt. Azon viszont meglepődött, hogy egy másik férfi is követte és japánul társalgásba kezdett vele. Mint kiderült, a második férfi a tolmács volt.

-Jó reggelt Miss Wright! - mondta a tolmács, noha az uralkodó közvetlenül nem szólt hozzá.

-Jó reggelt felség! - mondta Samantha mosolyogva a császárnak.

Az uralkodó lassan vetkőzni kezdett és közben a kísérőjével beszélgetett.

-Gyönyörű lány - mondta az uralkodó.

-Valóban az. Kitűnően választott. -felelte a tolmács.

-Csinosabb, mint a képekről tűnt. Mintha egy egészen másik lány lenne. - mondta viccelődve a teljesen elégedett uralkodó. Samantha sajnálhatta, hogy nem tudott japánul és nem tudta közvetlenül fogadni a bókot.

-Tudja hogy van felség…nekem a fehérek mind egyformának tűnnek, úgyhogy nem tudom megítélni - mondta a tolmács mosolyogva.

Samantha gyengéd szeretőnek találta az uralkodót. Nem volt a leggyakorlottabb, de elterelte a lány gondolatait a közelgő végről.
Az uralkodó barátian mosolygott rá, amíg öltözött. Samantha gyorsan lezuhanyzott, majd magára öltötte a köpenyét és papucsot húzott. Megkönnyebbülve vette tudomásul, hogy főleg hátsó lépcsőházban közlekedtek és nem futottak senkibe, aki felismerhette volna. Ha az előcsarnokon át mentek volna, szinte biztos, hogy az álcáját észrevették volna.

A tolmács kinyitott egy irodába nyíló ajtót. Ő és az uralkodó elbúcsúztak a lánytól:

-Köszönöm kedvesem! Öröm volt veled lenni. Élvezd az utazásod! -mondta az uralkodó a tolmácsán keresztül.

Samatha valami hasonlót válaszolt, de gondolatai már akörül forogtak, hogy mi várja az ajtó mögött.
Egy könyvelő várta.

-Miss Wright! Kérem jöjjön be és foglaljon helyet! Szólíthatom Rachel-nek? -kérdezte a kis termetű, szemüveges férfi.

-Igen - mondta Samatha kicsit kábultan.

-Néhány apróságon kell még végigfutnunk. Nehéz út áll előtted. Csodálatos lesz a fogadás a külsődet elnézve.

-Köszönöm - mondta Samatha bizonytalanul.

-Meg kell erősítened a fizetési számlaszámot - mondta a férfi és egy számokkal teleírt lapot tolt a lány elé.

Samantha kicserélte Rachel szüleinek számlaszámát a sajátjára. A könyvelő nem tett semmilyen megjegyzést, hanem kötelességtudóan hitelesítette az utolsó kívánságot. Ezután mosolyogva csengetett. Egy fiatal férfi jelent meg, hogy elkísérje Samanthát. A könyvelő elbúcsúzott tőle, a lány pedig az irodában hagyta a köpenyét és meztelenül indult a végzetébe. Samantha nem érzékelte a testét. Alvajáróként követte a kísérőjét, aki egy fém asztalhoz vezette és azon a hátára fektette, majd a bokáira puha bilincseket tett és megnyomott egy gombot. Samantha -most már mint hiteles Rachel hamisítvány - nézte, ahogy a lábai emelkedni kezdenek. Hamarosan fejjel lefelé lógva találta magát. A kísérője otthagyta, de nem kellett sokáig várnia. Hamarosan megérkezett egy magabiztosan mosolygó, jóképű férfi makulátlan fehér kötényben.

-Hello Miss Wright! Albert vagyok és én végzem el a mai utolsó tennivalókat.

Samantha szinte elmosolyodott attól, hogy a hentes ilyen ártatlanul mutatkozott be. Végül csak annyit mondott:

-Hello!

-Hívhatlak Rachel-nek? Ezen a délutánon azt hiszem elég közeli kapcsolatba kerülünk.

-Nyugodtan - felelte Samatha és nem egészen értette, hogy a férfi miért kezeli úgy, mintha lenne választási lehetősége.

A férfi szakértő szemmel végignézte és végigsimította a lány combjait, hátát, karjait.

-Elismerésem Rachel! Mindig is kíváncsi voltam, hogy milyen lehet egy 2 millió dolláros test.

-Két millió? - kérdezte Samatha hitetlenkedve.

-Természetesen. A családod örülni fog a 40%-os részesedésednek.

Samantha bólintott, ami furcsa volt fejjel lefelé lógva. Ez emlékeztette arra, hogy miért is van itt.

-Néha a versengésben egy kicsit túllicitálják a testeket, de azt kell mondanom, hogy minden centet megérsz. Különleges lakoma leszel.

-Örömmel hallom. Jó étvágyat hozzám! - mondta Samantha könnyedén.

A hentes felnevetett.

-Bárcsak így lenne! Annyit fizettek érted, hogy engem a tested közelébe sem engednek. Őszintén szólva, ha valaki hagyna húst a csontodon, nem szégyellném a konyhában megszerezni a maradékot, de senki nem fog. Az értékes húsodból egy darab sem fog kárba veszni.

-Oh - mondta Sarah.

A férfi keze a lány lábai közé csúszott, aki nem tiltakozott. A szakértő ujjak megtalálták érzékeny részeit. A férfi elmosolyodott, lenyalta a nedves ujjait, majd azt mondta:

-Felizgat téged a dolog! Milyen kellemes meglepetés!

-Nagyon félek! Azt hiszed, a nedvesedésem azt jelenti, hogy felizgultam? Tudhatnád, hogy minden erős érzelemnél ez történik - mondta Samantha.
Valamiért nem akarta elfogadni az izgatottságát még magának sem.

-Tudom, de nem a nedvesedésről beszéltem, hanem az ízről.

-Az ízről?

-Igen. Annak a lánynak, aki retteg, éles, szinte keserű íze van. A felizgultnak viszont édes, ízletes. És a tiednél édesebbet még sohasem éreztem.

-Számít valamit? - kérdezte Samatha és vállat vont.

-Igen - felelte a férfi, de nem magyarázott tovább.

Samantha tudta, hogy a férfinak igaza van. Rettenetesen félt, ugyanakkor jobban felizgult, mint valaha életében. Elképzelte a testét csak néhány órával később: aranybarnára sülve, tetszetősen tálalva, zöldségekkel körítve. Körülötte pedig 16 nemzet képviselői bámulnak éhes tekintettel. Beleborzongott a képbe.

-Készen vagy? - kérdezte a férfi és felmutatta a jobbjában tartott csillogó kést.

-Van választásom?

-Szeretek esélyt adni a felkészülésre azoknak a nőknek, akikkel együtt dolgozok. Másrészről viszont minél hamarabb a sütőbe kellene kerülnöd.

Samantha becsukta a szemét és megpróbált még egyszer utoljára a családtagjaira gondolni. Elképzelte a rettenetet amit éreznek, amikor megtudják hogy mit tett és hosszabb távon a jótettet, amit önfeláldozásával elér. Azután elképzelte a saját testét, ahogy egy tálcán fekve mohón kések és villák támadják. Nyugalmat érzett. Készen állt.

-Rendben. Ennyi idő elég volt - mondta.

A hentes a hajánál fogva hátrahúzta a lány fejét és kést tartó kezével gyors mozdulatot tett, melynek eredményeképpen vörös szökőkút tört ki Samantha nyakából és az életnedv a gyűjőedénybe folyt. Az egész másodpercek alatt véget ért és valóban szinte fájdalommentes volt. Samantha hagyta, hogy a sötétség körülölelje. Az utolsó lakomájáról álmodott. Arról álmodott, hogy ízletes lesz. De ezt már csak mások fogják megtudni. Az ő tevékeny része az eseményben itt véget ért és mohón várta a végső megnyugvását.

A hentes szomorúan ingatta a fejét. Az a pillanat volt a legrosszabb a munkájában, amikor egy élő, lélegző, gondolkodó nő hirtelen mozdulatlan, élettelen hússá válik. Elengedte a lány fejét. Samantha szemei már üvegesek és homályosak voltak. A bőre kezdett elsápadni és már nem volt önálló személyiség. A férfi ezután nekilátott a nehéz, de érdemes munkának, aminek eredményeképp a meleg test gőzölgő lakomává válik.

A fogadás tökéletes siker lett. Albert mesterművet alkotott a legjobbat kihozva Samantha zamatából és lágyságából. A testet precízen és nagy gondossággal készítette elő. A hús felfedése az asztalnál elismerő morajlást váltott ki a vendégekből. Az első falatok után még elragadtatottabbak lettek és lelkesen fogyasztották el a lányt. Az étkezés utáni megbeszélés elérte a célját, mindkét fél elégedetten távozott az asztaltól.
Samantha szobatakarítási kötelezettségei azon a napon nem lettek maradéktalanul végrehajtva. Rachel-nek sem a gyakorlata, sem a kedve nem volt meg hozzá. Másnap természetesen már nem ment vissza a szállodába.

Az igazi gondok később kezdődtek. Rachel szülei észrevették, hogy a várt összeg nem érkezett meg számlájukra, noha az újságok elismerően írtak lányuk lakomájáról. Samantha szülei és barátja teljesen megdöbbentek az ügytől. A lány önfejű önfeláldozása mélyen megsebezte őket. Büszkék voltak a tárgyalás nemes ügyében elért eredményre és a pénz valóban lehetőséget adott a többi gyereknek, de úgy vélték, hogy az ár még így is túl magas volt.

Annak még kevésbé örültek, hogy Wright-ék beperelték őket. A rövid tárgyalás a közvélemény elől a lehető legjobban elzárva zajlott, hogy elkerüljék a közfelháborodást amiatt, hogy rossz lányt vágtak le. A bíróság mindkét lányt bűnösnek találta szándékos félrevezetésben, de Samantha szüleinek javára döntöttek. A lányukat ették meg, így ők kapták érte a pénzt. A bíróság továbbá megállapította, hogy a Wright szülők túlzott nyomásgyakorlással, akarata ellenére vették rá lányukat a jelentkezésre, ezért az ítéletben megtiltotta, hogy valaha is pénzt kaphassanak Rachel után a jövőben, bárhogy is dönt a lány a saját sorsáról. Rachel sohasem értette meg a furcsa hasonmását, aki önzetlenül megmentette az életét, de hálás volt neki, hogy új esélyt kapott az életre. Ami sem nagyszerű, sem gazdag nem volt, de mégiscsak élet volt. Több, mint amiben a Samanthával történő találkozás előtt reménykedhetett volna.
Hasonló történetek
4584
Nem kellett volna mondanom, mert ekkor rátapadt a nyakamra, és belémvágott valami éleset, ami a szájában lehetett... megint kérdezni akartam, hogy mit művel, de nem jöttek ki szavak a számon...
6240
A Halál-sziget egy erdei tavánál egy húsz éves fekete hajú amazon lány és egy huszonöt éves magyar fiú fürdött. Bár ezt inkább nevezhetném „hancúrozásnak” mint fürdésnek. A fiú átölelte a nála húsz centivel alacsonyabb amazon lányt és megcsókolta...
Hozzászólások
További hozzászólások »
tlalax ·
, , ,1300 oldalnyi erotikus horrortörténet egyetlen PDF-ben: https://yadi.sk/i/UJWG9XRh1P_w7w

feri1231 ·
Brrrrrrrrrrrrr.....

AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A tortenetek csapata új társkereső oldalt indított. Ismerkedés meleg férfiaknak: WWW.BOYSXX.SITE Ismerkedés heteroszexuálisoknak: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: