Szerelem… Elég furcsa ez a szó. Mindenkinek mást jelent. Valakinek boldogságot és van, akinek bánatot. Ha meghalljuk ezt a szót „szerelem” akkor mindenkinek a boldogan ölelkező párok, a vidámság és a boldogság jut eszébe. De nálam nem így van… Én, ha meghallom ezt a szót, akkor a fájdalom, a szomorúság és a könny az, ami először beugrik…
Volt egy fiú és egy lány. Átlagos story-nak indult az egész. A lány elment a barátnőjével és a haverjaival bulizni. Jól érezte magát és boldog volt. Egyszer aztán odalépett mellé egy srác. Nagyon tetszett a lánynak a fiú és a fiúnak sem volt közömbös a lány. Együtt voltak egész éjszaka. Örült a lány, hogy végre talált egy srácot, akinek nem csak a teste, de a lelke is kell. Aztán öt óra múlva megtörtént a számcsere és egy forró csók kíséretében elváltak. Másnap megcsörrent a lány telefonja. Jól eldumáltak és meg is beszélték a következő randit. De sajnos a lány nem sokáig élvezhette ezt a boldogságot! A fiú ugyanis bevallotta, hogy van barátnője….A lány úgy érezte, hogy egy világ omlott össze benne.
Sokáig nem is látta a lány azt a fiút, akit talán már az első pillantás után örökre a szívébe zárt. Fél év után amikor, a lány már biztos volt abban, hogy ez csak egyszeri alkalom volt ismét találkoztak. A srác úgy lépett oda a lányhoz, mintha nem történt volna semmi, és éppen csak tegnap váltak volna el. A lányban megmozdult valami, még ő sem tudta mi csak érezte, hogy ilyen még nem történt vele... Visszatért a régi láng. Teljesen megbolondította a lányt. A fiú értett a csábítás művészetéhez. Szép szavakat súgott a lány fülébe, a lány pedig túl naiv volt és bedőlt neki. Kis idő múlva félrevonultak és eljuttatták egymást a csúcsra. Sokáig beszélgettek kéz a kézben. A lány úgy érezte, hogy megtalálta élete szerelmét. Még azt is elnézte a fiúnak, hogy van barátnője. Mindent megbocsátott neki csak nehogy elveszítse. A lány barátnői viszont nagyon ellenezték ezt a kapcsolatot. Próbálták barátnőjüket megvédeni az ismétlődő csalódástól, de nem sikerült…
Azon a nyáron többször is találkoztak, mígnem a lány úgy érezte, hogy eljött az a pillanat amikor megpecsételhetik szerelmüket. A lány nagyon boldog volt, mert azzal tölthette első éjszakáját, akit szeretett.. A fiú nagyon figyelt rá mivel tudta, hogy a lánynak ez az első….Az éjszaka után hosszabb ideig nem találkoztak és a lánynak volt ideje gondolkodni. Valami megvilágosodott vagy valami történt, de nem is tudom mi… A lány be akarta ezt az egészet fejezni. Talán annyira szerette a srácot, hogy már nem érte be csak pár órával. Elkezdtek beszélgetni… A fiú nem hagyta szóhoz jutni a lányt neki nagyon hiányzott a testi kapcsolat… A lány szíve majdnem megszakadt, amikor kimondta a legnehezebb szavakat:” Többet nem találkozhatunk…!”
A fiú csak ült a sötét kocsiban nem szólt egy szót sem majd egy hirtelen mozdulattal felkapcsolta a lámpát és meglátta, hogy a lány arca tiszta könny! Majd megkérdezte tőle: „Szerelmes vagy?” De erre a lány talán büszkeségből annyit mondott, hogy NEM. A fiú magához húzta kedvesét és csak annyit mondott neki:” Én kis szerelmesem!” A lány úgy érezte, meghasad a szíve. Egy utolsó búcsúcsók és kiszállt a lány az autóból!
Pár hónappal később egy buliban azzal fogadták, hogy a fiú mindenhol kereste már! Nagyon boldog volt a lány, hogy a fiú nem felejtette el és hiányzik neki. A srác testvére azt mondta a lánynak, hogy azért keresi a fiú, mert oda van érte! A lány megtalálta szerelmét és elkezdett sírni, amikor átölelte a srác. Nem bírt tovább hallgatni és bevallotta a srácnak, hogy mennyire szeretni. Erre csak annyit mondott a srác, hogy ő ezt már régóta tudta. Biztonságban érezte magát a lány a fiú karjaiban. Majd megint egymáséi lettek. De összevesztek és otthagyták egymást…
Két hét múlva a lány látta szerelmét a barátnőjével. Úgy érezte, hogy szíve millió darabra tört szét. A lány talán féltékenységből., talán bosszúból, de megmondta a srác barátnőjének mi volt közöttük. Elmesélt mindent. Akkor úgy érezte ez a megfelelő megoldás. Vérző szívvel és kisírt szemmel végigsétált a hideg és kihalt városon. A lelke kiégett, egyedül érezte magát…úgy érezte senkinek sem kell. Az incidens után a fiú öccse felhívta a lányt és megfenyegette. Elmondta mindennek a lányt. Nagyon rosszul esett ez neki pedig a srác tudta nagyon jól a dolgokat… Pedig ő csak szerelmes volt… Ez olyan nagy bűn?
A lány két hétig se aludni, se enni nem tudott. Az anyukája már azt hitte, hogy terhes
Azóta nem látta egymást a fiú és a lány! Külön utakon járnak, de a lány még most sem tudja kitörölni a fiút a szívéből. Még mindig szereti és szeretni is fogja….
Nos ha én meghallom azt a szót, hogy „szerelem” nekem ez a történet jut az eszembe….
Nagy vihar dúl a szívemben
Véget ért ez az álom,
Bennem él mégis elevenen
Most is csókjait várom.
Senki nem volt, csak mi ketten
Senki más a világon
Ma mégis könny csillan szemeimen,
A mesénk ma fáj nagyon
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-01 00:00:00
|
Egyéb
Nem is tudom, ti szeretitek a romantikát?
Hozzászólások
legyen már valami nevük. szar.