Szerelem I.

Ez a nap is ugyan ugy kezdődőtt, mint a többi egy kis kivételt leszámítva. Új diák érkezet az osztályba. Mindenki kíváncsi, jobbra, balra forgatja a fejét... Hol rosszalló, hol pedig elismerő tekintetek.

/\"Ki ez a srác??? Háát mit ne mondjak nem az esettem! Nem értem mért nem tud egyszer egy helyes srác jönni az osztályba? Háát ez valami irtó ronda...wáá és nekem ezt kell néznem éveken keresztül...\"/

/\"Egész szép ez a lány! És hogy méreget, nem lehet valami túl jó véleménye rólam! Nem is érdekel… végül is ez is csak egy lány a sok közül!\"/

A kezdetekben történetem főszereplői ilyen véleménnyel voltak egymásról, ami elég hamar változott a napok múlásával! Minden nappal vagy akár csak együtt töltött perccel közelebb kerültek egymáshoz! És evvel mit sem sejtve beteljesülő szerelmüket!

/\"Hmmm... ha jobban meg nézem Ádámot egész helyes... Jaj már megint, hova kalandoznak a gondolataim.. lehet, hogy jó fej, de nem lehet köztünk semmi, hiszen nem érzek iránta semmit, és egyébként sem illünk össze! Ki is verem a fejemből! Talán jobb lenne, ha esetleg egy kis időre mellőzném Ádámot! Igen ez lesz a megoldás, megpróbálom!\"/

/\"Magyon teccik nekem Szandra! Bár nem hiszem, hogy lenne esélyem nála! Jóba vagyunk meg minden de olyan mintha kerülne mostanában! Lehet, hogy észre vette, hogy mást is érzek mint baráti szeretetett! Igaz nem a legjobb hírek keringenek róla… állítólag pasifaló… és és csak kihasználna! Nem tudom...de talán nekem is ezt kéne tennem amit ő csinál...kerülni...akár mennyire is, teccik, kedvelem, nem szabad a szívemre hallgatnom!\"/

Ez a szerelme ekkor még csak egy beteljesedetlen szerelemnek látszott. Szandra és Ádám érzelmei egyre csak nőttek egymásfelé, és mind kettejük úgy érezte jobbnak, hogy ezt kell folytatniuk! Határozott véleményük az volt hogy ők mint barát és semmi más tökéletesen meg felelnek egymásnak! A lánynak és a fiúnak is kedvenc sportjává a BMX vált és megszálottan rajongtak érte! Bár a fiú mindig úgy tett, mintha őt kevésbé érdekelné! Még is ez is összeláncolta őket!

/\"El kéne menni tekerni… szólok Ádámnak asziszem ő rá ér... vagy is remélem...\"/

/\"Ki hív már megint??? Jéé Szandra az...nem is bánom...Végre, örülök, hogy még több időt együtt tudunk tölteni, lehet, hogy talán ő is úgy érezz irántam mint én!? Lehet, hogy a tekerés nem pont egy romantikus program de ha avval vagy akit szeretsz akkor bármilyen program fantasztikussá és romantikussá válhat... Készülődők is. nem akarom megváratni...\"/

- Örülők, hogy eljöttél!
- Én örülök, hogy rám gondoltál!
- És most hova???
- Nem t’om. Vagy még is! Mit szólnál egy kis Duna parthoz?
-Jó ötlet, felőlem mehetünk

/\"Hogy milyen helyes... istenem mit nem adnék egyetlen csókjáért! Itt van előttem álmaim tárgya és elfojtom saját érzelmeimet! Talán megpróbálhatnám! Megmondom neki, hogy elfáradtam és szükségem van egy kis pihenőre, üljünk le a partra egy kicsit!\"/

/\"Hát ez fura! Szandra kétszer ennyi tekeréstől sem fárad ki! Valami gond van, látom kipirult arcán, szemiben, szemei szinte villámlanak. Na jó lássuk vajon mi lehet a probléma!\"/

- Mi a baj?
- Áhh semmi...
- De látom rajtad. Mond el, tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz.
- Igen, tudom! De ígérd meg, hogy ha esetleg nem úgy alakul mint én szeretném akkor is megmaradunk barátoknak!
- Megrémítesz! De megígérem! Na kivele, lökjed.
- Szóval, esetleg nem ejthetnénk egy baráti csókot?
- Ez meglepett....
- Tudom elég elmebeteg ötlet de, de éreznem kell, hogy csókolsz...
- Hát, ha ennyire akarod, nekem sincs ellenemre.

/\"Már olyan közel van hogy érzem ajkaimon forró leheletét, és ez az illat...Azt hiszem innen már nincs visszaút...Pajkos nyelveit ajkaimon érzem, és egyre beljebb. Ez a fiú kell nekem. Azt hiszem szerelmes vagyok...\"/

/\"Ez jobb, mint a mennyország...Hányszor elképzeltem már ezt...Istenem szerelmes vagyok.. de nem akarok...félek tőle..\"/

-Ne haragudj Ádám h felteszem ezt a kérdést de, muszáj. Most mi legyen? Mivel belőlem felettébb jó érzéseket váltott ki!
-Be kell vallanom. Én is ugyan igy gondolom. Tudod, nekem már szinte azóta tetszel, mióta először megláttalak, és mit ne mondjak, érzéseim sem közömbösek feléd!
- Akkor talán mi lehetnék egyek?
- Nem is tudom... nem fogsz becsapni és elhagyni egy másik srác miatt?
- Ne légy már olyan, mint egy lány... ez ezek a pletykák… megkeserítik az életem!
- Jó, rendben, okés.
- Mi okés?
- Szóval szerintem ez menni fog.
- Az hogy te meg én??
- Igen persze.
- Benne vagyok.

A két \"barát ajkai újra csókban forrtak össze! Érezték egymás szívverését, és mind ketten akkor és ott úgy gondolták, hogy őket egymásnak teremtette a sors.

Folyt. köv.