Sötét oldal gyermekei - Supernatural történet

A tisztásra csak a hold fénye ad némi fényt, a csillagok pislákolnak az éjjeli párában így elvesztik fényüket is. A fiú körbenéz, kezében egy puska. Megfogja fejét, melyben a fájdalom lüktet egyre erősebben. Próbálja szemét hozzászoktatni a gyenge fényhez. Pislog, hunyorít, talán segít. Hallja a fák susogását, az erdő éjjeli morajlását. Szorosabban fogja fegyverét. Valahol a távolban egy patak csörgedezik. Elindul a fák felé. Lába alatt az avar recseg. Nem tudja merre induljon, csak sejti hogy hol van, érzi el innen minél messzebb. Fejére teszi kezét, beleőrül a fájdalomba. Tudja, hogy nem számíthat másra, csak magára. Egyedül van. Szemét mereszti, hátha meglát egy pislákoló fényt a fák között, vagy egy erdőt átszelő utat, de hiába, csak az ezüstösen fénylő falevelek és ágak állják útját. Egy bagoly huhogása szakítja meg a némaságot a feje felet elrepülve, de ezzel mit sem törődik. Csak kiutat szeretne innen minél előbb.

Már percek óta a nedves avart tapossa, mikor a távolból ágak recsegését hallja. Megtorpan, ahogyan a lépések zaja is abba marad. Fura...pislog, majd felnéz, de csak az ágak körvonalait látja, mik belevesznek a sötétbe. Sóhajt és lehelete meglátszik. A pára csillog az arca előtt. Összeszorítja száját, és tovább indul, még jobban megszorítja fegyverét. Hangok... lépések... tudja... közelednek. Ismét megáll, és puskája ravaszára teszi ujját. Megtorpan ismét, de a puha lépések csak közelednek felé. Aztán ismét némaság. A falevelek rezegnek csak az éjszakai szellőben. A fiú mély levegőt vesz és futásnak ered a hang irányába. Nem számít hogy a feje majd szétrobban, a fájdalom erősödik, egyre intenzívebb lesz, hogy arcába gallyak csapódnak, melyeket kezével sem tud hárítani. Néhány pillanat múlva ismét a tisztáson találja magát, és a távolban egy fehér alakot pillant meg. Hiába van sötét, az alak szinte fürdik a hold fényében. Szíve hevesebben kezd el dobogni. Tüdejébe beáramlik a friss levegő ahogy zihál. Az alak nem mozdul, ő rászegezi fegyverét és vár. Nem tudja mi fog következni! Keze remeg… furcsa… feje még jobban nyilall. Kezd elviselhetetlen lenni a fájdalma, pislogni is kínszenvedés szeme annyira ég. A fehér alak megfordul ekkor, és tekintete rá szegeződik. Látja sárgán izzó szemeit, aztán egy pillanattal később már a fegyvere előtt áll és egy mozdulattal elveszi tőle, majd eldobja, ő pedig a földre rogy, mintha ezer kést szúrnának a fejébe. Képtelen nyitva tartani a szemét. Az alak mellé térdel, és hűvös ujjaival felhajtja fejét... a mozdulat gyengéd, bár a fiú, ahogy tud, küzdeni próbál ellene, de képtelen. Megbénult és csak fajdalomtól eltorzult arccal néz a sárga szemekbe. Teste akár egy darab kő, lélegezni is alig képes már.
- Menekülj Sam! - suttog a fehér alak, és furcsa mód a fiú végtelen nyugalmat érez mely átjárja testét, bár az ájulás kerülgeti őt. - Menekülj! Ölni akar! Te vagy az egyetlen…
- Egyetlen… motyog a fogai között, mikor erős rángatást érez a karján, megrezzen és felpattannak szemei.
- Jó reggelt Csipkerózsika! - kiabál a fülébe Dean – Ki az az egyetlen? Csak nem megzavartam valamit? Egy bögyös szöszit akartál befűzni, mi?- kérdezi kaján vigyorral a száján és benyom egy kazettát a magnóba. -Mindig ezzel a szöveggel kábítod a csajokat? Sammy ez nem jön be náluk...amatőr! Ha tudni akarod hogy mi a nyerő szöveg…
- Dean, fogd be!- nyögi ki a fiatalabb fiú és megpróbál feltápászkodni az anyósülésen.- Hol vagyunk?- néz ki az ablakon, de a sötétben nem lát semmit.
- Ahová parancsolta a kisasszony!- és fél pillantást vet testvérére, aki mélységes megvetéssel néz vissza rá. - Most mi van öcskös?
- Inkább az utat figyeld!- és megfogja fejét.
- Valami nem tetszik a hölgynek? –vigyorog.
- Ha-ha-ha, halálra röhögöm magam a poénjaidon!
- Bár ezt tennéd…te…tigris!
- Dean!
- Csak kíváncsi vagyok, hogyan fűzted a csajt! „Egyetlen” ...cccc… félelmetes vagy haver! Ezt a szöveget! -és lehúzza az Impala ablakát.
- Mi lenne, ha inkább az utat fürkésznéd tesó? - mutat Sam az előttük futó aszfaltcsíkra –Milyen messze vagyunk még? -kérdezi miközben a halántékát masszírozza.
- Úgy... néhány mérföld.
- Remek! - sóhajt fel Sam és kinéz az ablakon. Erdő. - Álmomban is ezt láttam!
- Micsodát? - néz rá Dean egy pillanatra.
- Egy erdőt...egy tisztást…
- És nyomultál a csajra...WOW! Sammy! Na igen, van benne valami! A természet lágy ölén!
- Pofa be Dean! - sóhajt fel a fiatalabb fiú.
- Mindjárt ott vagyunk Moose-ban… De Wyoming rohadt unalmas haver… Erdő és erdő… és oops a változatosság kedvéért még egy kis erdő! Biztos, hogy jó helyre jövünk?
- Biztos! - bólogat Sam.

Ha akarod, meglátogathatjuk Maci Lacit, innen már csak egy ugrás Yellowstone!Mindig le akartam vadászni a szőrös seggét! Idegesített… utálom a medvéket!
- Sohasem bírtad végigülni!
- Mit gondolsz miért? Meg az az idióta sapka a fején!
- Ok Dean, lapozzunk! - sóhajt fel Sam - Valami jelentősége biztosan van, hogy ismét azt álmodtam..
- Sammy te már hetek óta ugyan azt álmodod!
- Nem…csak az az alak, a Démon ugyan az...és mindig azt súgja hogy meneküljek…
- Na persze...a Teréz Anya…A Sárgaszemű Dög csak arról híres hogy jó tanácsokkal lát el! Ugyan már!
- Dean! Szerintem komolyan gondolja! Amikor hozzámért…
- Wohooo! Már hozzád is ért?
- Igen.
- Ok, álljunk csak meg Sam - és lehalkítja a zenét. - Szóval adott a dög, és te kedvesen bájcseverészel vele, míg simogatja a búrád? Ember...elképesztő vagy! -ingatja meg fejét Dean.
- Nem ezt mondtam! - néz maga elé Sam. – Szerintem ez a valami…”dög” nem az, aki anyát és Jess-t megölte!
- Persze, én meg a húsvéti nyúl vagyok! - sóhajt fel Dean gúnyosan. - Sammy, legyen már egy kis eszed! – mondja, és öcsére néz. - Fáj még a fejed? - kérdezi, Sam csak bólogat. - Itt lehet az a mocsok valahol!
- Az utóbbi hetekben követtük az álmaimat, de soha sem találtunk semmit sem...De most…érzem, hogy valami történni fog! - beszél és az ablaknak dől.
-A híres megérzéseid!
- Ok Dean... biztos vagyok benne!
- A múltkor is biztos voltál és mit találtunk? Egy rakás kopogó szellemet! Bravó Sam! Csak megyünk az álmaid után, de semmi! Ash sem mond semmit…
- Lehet… - suttog a fiú elgondolkozva- És az a lány… mindig az a lány!
- Milyen lány? - néz öcsére. - Mégis csak nő van a dologban!
- Ugyan Dean! Tudod ezekben a látomásokban mindig ugyan az a lány…a szemei sárgán izzanak…lebénulok tőle, ő pedig folyton azt hajtogatja hogy meneküljek...ölni akar…
- Legalább jó bőr?
- Deeeean! - hosszú pillantást vet bátyára, aztán megingatja fejét -Ha érteném ezeket a látomásokat…
- A sárgaszemű elég egyértelmű! Csak csapdába akar csalni minket, és mi tényleg bele is sétálunk ha követjük...remek…Se Colt...se más fegyver h végezzünk vele! De csak megyünk az álmaid...vagy micsodáid után! Komolyan kezdesz olyan lenni, mint egy vadászkutya… te követed őt és ez megrémít!
- Te pedig jössz utánam!
- Van más választásom? Vigyáznom kell rád öcskös!
- Na persze!- kiált Sam- Már el is felejtettem! A nagy testvér vigyáz rám! OK! Hátha ez így van, akkor muszáj velem jönnöd.
- Látod, most is itt vagyok, bár őszintén szólva kezd kissé unalmassá válni hogy fejvesztve rohangálunk össze-vissza!- állapítja meg aztán visszahangosítja a zenét -Lazíts! Sammy még fél óra! – sóhajt. - Kapcsolj ki! Mindig olyan feszült vagy! Mondtam neked, hogy… - elhallgat- Tudod mit? Felejtsd el! Inkább azon törd a fejed, hogyan szedj fel valami dögös pipit!
- Persze! - sóhajt fel mélyen Sam -Hogy aztán hullazsákban vigyék el tőlem! -néz testvérére, aki nem szól csak az utat figyeli meredten -Erre már te sem tudsz mi mondani igaz? -de nem kap választ.

A percek hosszú óráknak tűnnek, míg a kisvárosba érnek a hegyek között. Az egyetlen motel a környéken, a város szélén áll. Persze hamis hitelkártyával fizetnek a szobáért. Dean azonnal a szobába indul, Sam pedig követi testvérét a hátizsákjával, amiben laptopja, pár cucca, és a könyvei lapulnak meg, apja naplójával együtt. Belép bátya után a szobába és ledobja az ágyra zsákját, aztán az ablakhoz megy. Innen rálátni az Impalára, mely egy villany alatt parkol, aztán tekintete messzebb mered. Hegyek sötétlenek a távolban, a kisváros zaját alig hallani a résnyire nyitott ablakon. Kihalt az utca, csak egy kóbor macska szalad át az úton!
- Ok Sammy, akkor én szétnézek kicsit! Mégis mi a fenét keresünk itt? Ennél unalmasabb helyet még életemben nem láttam! Ezek a hülye látomásaid! Nem lehetne pörgősebbre venni a figurát? Valami izgalom? Szóval miért is vagyunk itt?
- Még nem tudom! - válaszolja Sam és legörnyed az ágyra. - Rendben! Azt hiszem levegőzöm kicsit… legurítok pár sört! Addig helyezd magad kényelembe okoska! Majd jövök! Hátha találok valami természetfelettit! De max csak kétfejű tehenekről fogok izgalmas sztorikat hallani! Nagyon félelmetes...búúúúú! Ááhhh! Rémisztő!
- Dean! – szól rá Sam és előveszi laptopját. -Beszélek Ash-el!
- Minek? Nincs itt semmi! Már a színed is visszajött...a hegyi levegő csodákra képes! De….tégy amit akarsz nagyokos! Én mentem!- azzal becsapja az ajtót maga mögött. Beszáll a Chevibe és elhajt. Útja a menetközben látott bárba vezet. Leparkol. Megsimogatja a kocsi motorháztetőjét, majd belép az ajtón. Hangos zene, nem éppen a kedvenc ritmusai, de mikor tekintetével körbejár egyből jobban érzi magát, apró kifutó, a végén csillogó fémrúd.
- Mi a…WOW! - vigyorog és a pulthoz megy ahol egy vörös, elég dekoratív nő pislant rá. Dean széles vigyort vág.
- Hellóóóó! - szól a fiú, kihúzza magát, és közben egy pillanatra sem veszi le szemét a lány mély dekoltázsáról. - Azt hiszem remek helyen járok! - jelenti ki
- Azt elhiszem! – szól a pultos lány, és előrébb hajol hozzá. - Mit hozhatok szépfiú?
- Hmm…lássuk csak, lennének ötleteim...esetleg a telefonszámod?
- Mindent a szemnek, semmit a kéznek drága! Szóval mit adhatok?
- Milyen kár! Deee…csak egy szám! Nem nagy ügy! - pislog a lányra, aki csak mosolyog és várja a választ -OK, egy sört kérek! Jó hideget! - mondja, majd s a színpad felé fordul a székén. -Meg kell hagyni Sammy, te kis huncut, tudtad hová kell jönni! -motyog magában, miközben a sörét is megkapja. A pultos vörösre mosolyog aki viszonozza
- Azt a mindenit!- állapítja meg és körbenéz! Rengeteg asztal, gyertyák, kiéhezett tekintetek mind egy hely felé fordulnak...a színpad...Nem hagyhat ki ebből valakit! Előkapja mobilját.
- Mi az?
- Sammy a legjobb döntésed volt a mostani!
- Tessék? - kérdezi a laptopból felnézve
- Tévedtem öcsi! Remek hely!
- Máris ittál? - ingatja fejét.
- Még nem, csak egy üveg sört! De… ide kell jönnöd haver! Egy bár. Láttam a motel felé menet! Tele pucér csajokkal!
- Hajrá Dean! - és testvérére teszi a mobilt, majd maga mellé dobja. Kifújja a levegőt és elmosolyodik halványan fejét ingatva, aztán ismét a laptopjába mélyed.

Dean jó mélyet kortyol a söréből és leszáll a bárszékről, aztán közelebb megy a színpadhoz, ahol éppen egy nyuszilánynak öltözött leányzó vonaglik. Megnyalja száját és lehuppan egy székre a rúd elé. Hatalmasra nyitja zavaros zöld szemeit.
- Sammy…mit hagysz ki… - súgja aztán tovább nézi a vetkőző lányt, miközben farmerja zsebében matat pénzét keresve, amit pár napja nyert pókeren. De ez jobb mint a kártya! Sokkal szemet gyönyörködtetőbb. Tíz dollárt dug a táncosnő bugyijába, aki erre elé térdel és érzékien megsimogatja az arcát. Dean csak vigyorog és még egy 10-est rejt a csipkés fehérneműbe .Tényleg élvezetes hely. Kit érdekelnek a démonok ilyenkor vagy az öccse idióta álmai? Úgysem mennek sokra vele! Néha kell a szórakozás! Az agya egyre csak azon jár, hogyan is csípje fel valamelyik lányt éjszakára. Mindegyik csodaszép. Aztán ismét vált a zene és egy nővérkének öltözött, hosszú barnahajú lány lép a színpadra. Dean-nek melege lesz. Gyengéi a csinos nővérkék! És ez a lány nagyon dögös...Ahogy a rúdhoz ér, széttépi magán a falatnyi kis köpenyt és a kontyát is egy pillanat alatt kibontja. Micsoda hajzuhatag! Dean érzi, ő a kiválasztott mára… A lány a lába közé veszi a fém rudat, és teste remegve érzékien táncol, rápillant Deanre, aki felé nyújt 20 dollárt, finoman odapördül és a fiúra mosolyog, aki nagyon lassan dugja csipkés fehérneműjébe a pénzt, simogatva a lány puha bőrét, akinek ez talán még jól is esik, mert behunyja szemét, de visszamegy a rúdhoz, és tovább bódítja a férfiakat még hosszú percekig. Dean is elveszik ebben az élvezetben.
- Az anyja! – kiált, és akaratlanul is oldalba böki a mellette ülő férfit, aki rámordul. - Bocs haver, de az a csaj….Istenemre…WOW!
-Ő Angel!- mordul a férfi.
- Angel? Hát…nem mondanám hogy angyali a kicsike, de tud valamit az biztos!- és ismét a lányra mered.
- Nem lesz a tiéd!
- Micsoda? - néz vissza a férfira.
- Ang nem az a fajta lány…Furcsa...jobb ha tudod…nem ajánlom!
- Tényleg? Óh, akkor még egy indok, hogy kivizsgáljam őt!
- Én szóltam! - mondja a férfi és felegyenesedik Dean mellől, majd mint aki köddé vált volna, eltűnik. A Winchester fiú megrántja vállát és ismét Angel-re néz, aki megszabadulva melltartójától, melyet Dean felé dob, még tesz néhány mozdulatot és lassan a színpad mögé megy. A fiú kezében a megszerzett ruhadarabbal visszasiet a pulthoz, a vörös hajú lányra pislog sört kérve.

- Az az Angel...Dögös! Bírom a nővérke ruciját!
- Angel jó lány!
- Óh, hát persze!- bólogat kaján vigyorral Dean.
- Nem vagy idevalósi, ugye?
- Nem! Kansasi vagyok...utazgatom az öcsémmel...Pont ide tévedtünk! De ez most nem lényeges! Mondj el nekem mindent Angel-ről! Az a pasi mellettem csak a nevét árulta el.
- Milyen pasi? - ráncolja homlokát a pultos lány, miközben egy üveg sört tesz a fiú elé
- Hát… nem tudom… most nem látom itt!
- Én úgy láttam, hogy magadban beszélsz!

- Micsoda? Ugyan hülyeség! - legyint, de megvakarja fejét. - Azért még nem vagyok részeg..
- Én azt hittem skizó vagy, láttam már ilyet!- mutogat a fejére. – Nekem aztán mindegy!
- Pedig… - elhallgat. - Nane...Sammy...megöllek! Most nincs meló!
- Meló? - kérdezi egy hang mögötte. Megfordul és Angelt pillantja meg. Dean egyből széles mosolyt vág -Csak ezért jöttem! -és elveszi a fiú kezéből az apró fehérneműt. -Édes vagy hogy megtartottad, de erre azt hiszem neked nincs szükséged! –végigméri őt- nem...nincs...jól látom…
- Öh...helló! Kérsz egy italt?
- Nem, mennem kell! De kedves vagy…tényleg!
- Pedig tényleg csak egy ital!
- Na persze! - sóhajt fel a lány. Dean agya jár, hogy mit is mondjon hirtelen, de semmi sem jut eszébe.
- Jó volt a… a tánc! Nővérke… menő! Bírom a kórházi szolgáltatásokat, főleg ha ilyen! Gyakran járok! - néz végig a lányon- A nővérkék mindig olyan...csinosak!
- Aha! Talán most is megtehetnéd, hogy elmész egy kivizsgálásra! Bocs de mennem kell! Dolgom van! Itt végeztem mára!
- Várj! - és megérinti a lány vállát -Tényleg csak egy...egy ital!
- Nem! - és két ujja közé veszi Dean csuklóját, leemeli válláról -Bocs! Te nyugodtan nézelődj tovább!
- Így már unalmas a műsor!
- Nem hinném!
- De! – bólogat. - Most menjek vissza abba az unalmas motelba az öcsémhez, aki a világ legunalmasabb embere és nézzem a hajasbaba fejét? Inkább a halál! De van itt egy nővérke aki segíthet!- pislog, majd vigyorog.
- Talán jobban tennéd, ha máris indulnál! - jelenti ki Angel, és elindul a kijárat felé.
- Várj - siet utána Dean. - Az a pasi, aki mellettem ült, mondta hogy vigyázzak veled, de… - az ajtóban megtorpan a lány és ráfigyel. Arca elfehéredik és Deant egy mozdulattal a falhoz dönti.
- Hahóóóóó! Kislány! Mi ez a hevesség? A motelba nem mehetünk mert…az öcsém...mondom ..béna alak…
- Láttad? - kérdezi a lány elengedve a fiút a faltól.
- Húúú... neked aztán van erőd!
- Ha kell használom! - kiált a lány. - Szóval...láttad?
- Kit?- pislog Dean s tágra nyitja szemeit, aztán elmosolyodik- Valamivel csak fel tudom kelteni a figyelmedet! Ez jó!- bólogat hevesen- Kit is kellett látnom?
- Mindegy –s óhajt fel a lány és hátra dobja haját.- Mennem kell! Nem érek rá csevegni veled!- mondja és hátrál pár lépést a fiútól, aztán megfordul. Dean ezt nem hagyhatja.
- Angel! Várj! Gyalog? Ugyan már, nekem itt a kocsim! - mutat az Impalára. -Ő is egy gyönyörű kislány! - mosolyog, de úgy látja, ez nem veszi le a lábáról a lányt. Idegesen fújja ki a levegőt. Most képes beégni? Nem megy a csajozás? Mi történt, berozsdásodott? Figyeli ahogyan Angel távolodik tőle. A jónak hitt éjszaka egyre messzebb kerül...
- A francba! - morog maga elé és a lány után ered. - Hahó! Várj meg! - kiált utolérve a lányt.- OK.. Szóval... Arra a pasasra gondolsz, aki mellettem ült, és miatta skizónak nézett a pultos vörös? … Láttam! - vigyorog, mire a lány lelassítja lépteit, aztán megáll. A fiú szemébe néz. -Üldöz?

- Mi van? Üldöz? Kicsoda? Magadra gondolsz?
- Az a...a...valami...
- Valami? Te megörültél?! Tényleg jó volna ha kivizsgáltatnád magad egy orvossal, ha már úgyis csíped a kórházakat!- jelenti ki és indulni akar, de Dean megfogja karját- Eressz el! Nem érek rá erre!
- De valahogy...miért érzem azt, hogy segítenem kell rajtad?
- Rajtam? Ne nevetess! - ingatja meg fejét a lány. - Nézz magadra, neked kell a segítség!- és elrántja karját.
- Felzaklatott a dolog hogy...
- Láttál valamit… - és fejére mutat zavartan- Az agyadban! Neked elment az eszed! Ennyi!
- És ezért vágtál a falhoz kislány? Ugyan, ne etess! Szóval, hogy is van ez a dolog? Én talán segíthetek.. Pont az ilyen feltűnt-eltűnt dolgokkal foglalkozom...brrrr...izgalmas!- húzza ki magát.
- Tényleg? Milyen dolgokkal? Nem gondolod, hogy kicsit túlteng benned az önbizalom? Az egód....a kocsid is mutatja...-bök az Impala felé.
- Hé! Őt nem bántani! Sokszor kihúzott már a csávából!
- Ok! Neked egy kerékkel kevesebb jutott! Holnap induljatok tovább a testvéreddel, itt aztán semmi látnivaló sincs!
-
De...Te! - veszi fel bájvigyorát Dean -Kezdesz egyre jobban érdekelni!
- Sajnálom, de ezzel egyedül kell megbirkóznod! Szegényke...még ez is! Nem igazán érdekelsz...
- Milyen kár! - és megnyalja száját, miközben arra gondol, hogy itt ez a csinos, helyes, vadmacska, aki körül valami nem stimmel, de ha ezt nem is veszi számításba, az még jobban kikészíti, hogy ugrott az éjszakája! Felsóhajt és bólogat.
- OK! Ahogy akarod! Rendben! Bocs! Visszamegyek a motelba...de....azért, ha mégis szükséged lenne rám...tudod...hogy gondolom akkor...itt a számom...
- Rád? Pont rád? Ugyan miért is? -egy pillanatra elhallgat- Jó éjt!- fordít hátat a fiúnak és elindul.
- Akkor csak a neved… Angel... - és vár.
- Miért érdekel? -veti oda félvállról, és tovább megy. Dean pedig csak áll és követi őt tekintetével, amíg bele nem veszik a sötétbe.
- A francba! - és egy üres sörös dobozba rúg, majd visszasiet a kocsihoz és visszahajt a motelba. Sam már az ágyban, éppen aludni próbál és reméli hogy talán ma kerülik a rémálmok, de az ajtó berúgására felriad. Fáradtan nyitogatja szemeit és felül. Dean nem szól csak feloltja a villanyt, bőrkabátját az ágyra dobja aztán az ablakkeretbe vág kezével, miközben kinéz az utcára.

- A fenébe is! -dühöng és Sam felé fordul -OK hajas baba! Dolgunk van! Itt a nagy ügyed!
- Mi van? -Kérdezi szemét meresztve a fiatalabb fiú.
- Abban a klubban találkoztam egy... ejjjj... annyira jó csajjal..
- És ehhez nekem mi közöm van?
- Csak annyi h te rángattál ide, hogy készül valami! A hülye álmaid! Az idegeimre mész Sam!
-Dean! Mi a franc bajod van?
- Simán... tudod... simán lefektettem volna... - és ismét az ablakkeretbe vág -Totál hülyének érzem magam!
- Nem vagy ezzel egyedül...Tényleg hülye vagy! -állapítja meg Sam- Egy csaj miatt vagy így kiborulva?
- Nem akár milyen csaj...Angel! Micsoda név! -és a szájába harap -Sam, ne heverész már! Mondtam, dolgunk van!
- Mi van haver? Egyedül nem vagy képes felszedni? Ehhez én miért kellek? Hiszen csak egy táncos liba...
- Sammy a te helyes baba pofiddal mindenkit leveszel a lábáról...ezért kellesz!
-Nagyon értékelem a szöveged, de nem én akarom felszedni hanem te! Engem pedig hagyj ki ebből! Nem érdekelnek a csajok! Megmondtam már!- dörzsöli szemét
- Madie óta senki...-suttog Dean
- Hallottam...váltsunk témát! Jelenti ki Sam és lerúgja magáról a takarót -Kikészítesz ember...
- Sajnálom haver!
- Mit? Én csak meg akartam menteni!
- Tudom, de...de nem volt más választás - beszél Dean és az ablakpárkánynak dől.
- De... mindig van megoldás! Csak egy kis idő kellett volna még... - felkel az ágyból.
- Nekünk nincs időnk Sam! És nem volt időnk… nem volt mire... ő nem... - elhallgat
- Te nem láttad mikor ott állt és arra várt, hogy lőjek... a rémület a szemében… nem akart meghalni! Ő csak egy lány volt... - és kezébe temeti arcát -Mit tudsz te ember! Semmit!
- De! Tudom mit érzel!
- Ne add nekem az érzelgős nagyfiút, mert nem áll jól neked!
- Soha sem beszéltünk erről Sam!
- És nem is fogunk! Elég, ha én gondolok rá minden egyes nap...-mondja és a mosdóba megy, de az ajtót nyitva hagyja. Megmossa arcát hidegvízzel, aztán törülközővel a kezében visszasétál az ágyhoz és rádobja. Deanre figyel és szúrós pillantást lövell felé.
- Sajnálom...tényleg!

- Itt álljunk meg! Nem kell sajnálni! Kösz, én élek...még!
- Sammy, ha rajtam múlik...
- Tudod, hogy megígértél valamit nekem és félek nem sok időm van arra hogy...
- Mert ezt a démont követjük! Remek! Szép jövőkép! Esélyt sem adsz magadnak! - kiált Dean
- Mert nincs esélyem! Felfogtad? Csinálhatnék bármit! Utolér! Akkor miért meneküljek?
- OK Sammy, de én nem öllek meg! Ezt a szívességet nem teszem meg neked! – jelenti ki Dean, miközben testvére csípőre tett kézzel nézi őt.
- Zárjuk le ezt a témát! -sóhajt fel Sam- És beszélj, mi van azzal a csajjal! Mi olyan fontos?
- Szerintem megvan, hogy miért vagyunk itt! Az álmod vagy mi a szösz...
- Az álmomban nem egy pucér csaj riszálta magát!
- Sok dolgot elhallgatsz előlem öcsi, még a végén az is lehet hogy igen, hiszen valami lányt emlegettél!
- Igen... de ő nem éppen az a sztriptíze fajta volt! Sajnálom! Egyéb?
- Kicsit sem vetkőzött? -vigyorodik el Dean.
- Nem! Te elmebeteg!- mosolyodik el egy pillanatra Sam, aztán megvakarja fejét- Szóval?
- OK...akkor lehet, hogy nem pont ezért vagyunk itt, de kideríthetnénk valamit...A csaj, mikor táncolt, ült mellettem egy alak, tőle tudtam meg a nevét is, de teljesen idiótának érzem magam, mert azt állította a kis vörös a pultnál...na ő sem volt gyenge felhozatal...a dudái...az orromat bökdösték...
- Deeeean! A lényeget! -Sóhajt fel Sam és unottan pislog.
- OK...szóval...azt mondta, hogy nem ült mellettem senki, azt hitte megbuggyantam, vagy ilyesmi...pedig oldalba is böktem a pasit...
- Miért nem lepődök meg?
- Akkor mordult rám!