Német kontra macska

Két fiú sétált komótosan kifelé a szakközépből. Bő farmert és pulóvert viseltek, egyiküknek tincsenként fel volt zselézve a haja és fülbevalót hordott, a másikon NY feliratú baseball sapka volt. Mindketten rapperek voltak.
-Aztán milyen nyelvet vettél fel az idén?- kérdezte a sapkás.
-Németet- felelte a másik.
-Pfff. Aztán miről fogsz beszélgetni egy köcsög némettel? Hitlerről? Vagy a Effenbergről? Vagy hogy milyen kurva gazdagok…?
-Hát ez mondjuk jogos - mondta lemondóan a zselézett hajú.- Mér’ te milyen nyelven kezdtél tanulni?
-Kígyóul- felelte a sapkás.
-A Harry Potter is tudott kígyóul- mondta a másik a meglepettség legkisebb jele nélkül.
-Ja, én is láttam. Onnan kaptam kedvet rá. Tudod, mikor rátámad a kígyó a gyerekre, aztán mondja neki, hogy azér’ nem kéne, meg minden…
-Ha valami jó nőre rátámadna egy kígyó, faszán be tudnád védni!
-Ja!- helyeselt a baseball sapkás, és mindketten elnevették magukat.
A következő sarokig csöndben sétáltak.
-És nehéz?- kérdezte aztán a fülbevalós.
-Eddig nem. A ragozás például picsa egyszerű: csak oda kell csapni még egy „esszt” a végére meg ilyenek.
-Én azt hallottam, hogy kutyául nehéz nyelv.
-Kutyául nehéz, kígyóul nem.
Mindketten elmosolyodtak.
-A halról hallottam még, hogy elég geci…
-Ja, az az. Főleg a kiejtés. Meg aztán egy hallal mit beszélsz? Az ott úszkál meg tátog meg néha kifogják aztán ennyi, de egy kígyó az sokkal jobb, mer’ marni is tud meg csörögni meg minden…
Néhány percig megint csöndben mentek egymás mellett.
-És a Peti?- kérdezte végül a zselézett hajú.
-Nemtom mi van vele. Asszem nemrég dobta a nője.
-Nem úgy értem! Ő mit vett fel?
-Talán majom- felelte homlokráncolva a sapkás.
-Jézusom! A hülyéje. Aztán egy majommal mit beszél?
-Na várjál! A majom azér’ jó ám. Azok csomót dugnak, meg minden, meg lehet, hogy az egyik néha leesik a fáról, aztán az azért izgalmas.
-Erre nem is gondoltam…
Egy darabig csönd volt.
-Egészen kedvet kaptam ehhez a majomhoz- szólalt meg aztán a zselézett.- Lehet még váltani?
-Fasztudja.
Hosszú csönd.
Végül a sapkás kezdett el beszélni.
-Egyébként a kutya meg a macska a leghasznosabb, azokból van a legtöbb, aztán sokat tudod használni.
-Igen?
-Ja. Egyik gyerek mesélte múltkor, hogy ment a buszon, aztán felszállt egy macska, és mondta neki, hogy adja már át a helyét, merthogy ő már öregebb. De tudod, így nem látszott öregnek meg semmi, aztán kérdezte a gyerek, hogy hány éves. Erre mondta a macska, hogy kilenc. A gyerek meg már tizennyolc volt, tudod, aztán mondta a macskának, hogy hát barátom, én már kétszer annyi vagyok. De a macska erősködött, hogy kilenc macskaév az ötvenkettő emberévnek számít. Aztán a gyerek mondta neki, hogy lófaszt, mert neki hét élete van, úgyhogy azt az ötvenkettőt még szépen ossza csak le héttel, aztán az máris csak hét vagy mennyi. Érted, ha a gyerek nem tud macskául, lehet simán átadja a helyét.
-Jó, de ha nem macskául, nem is értette volna először mit mond, azt meg gondolom szarta volna le, hogy ott nyávog- vitázott a fülbevlós.
-Ja…,tényleg- bizonytalanodott le a sapkás.- Jó mindegy. Akkor is hasznos. Legalább így kidumálta.
Kis szünet után válaszolt csak a zselézett hajú.
-Ez fasza. Szaros németnek meg akkor se adtam volna át a helyemet, ha kilencven éves, le van sántulva és tud magyarul. Úgyis ott áll két Audi a garázsában. Menjen azzal.
- Jogos…