A Sárkány torkában 3. 15. rész

Jó öt órába telt mire Hetesnek és Mr. Kimnek sikerült elérnie valamit. Az eredmény nem volt túl pontos, de legalább elmozdította az ügyet a holt pontról! Harry buzgón ütött kommunikátorára.
- Ki zászlós a kapitánynak! Kérem, azonnal jöjjön le az asztrometriára. – mondta boldogan.
- Indulok!
Alig öt perc elteltével halk surranással feltárult az asztrometria ajtaja, melyen át három személy lépett a helyiségbe. Janeway kapitány lépett be elsőnek, őt követte Chakotay parancsnok és Torres hadnagy és végül, de nem utolsó sorban Tuvok parancsnokhelyettes. A kapitány vetett egy kósza pillantást az óriási méretekkel rendelkező képernyőre majd kérdő pillantását egyenesen Hetesre szegezte.
- Ha jól gondolom jutottak valamire! – jelentette ki hangjában a remény halvány szikrájával.
- Őszintén szólva igen! – felelte alig érezhető csalódottsággal a hangjában. – De inkább jobb, ha megmutatom! – mondta végül majd lepillantott a pultra és megnyomott néhány gombot, ezzel kivetítve a környező néhány szektor kétdimenziós képét.

Újabb gombok megnyomásával háromdimenziós formába öntöttem a csillagtérképet, majd szakszerűen ráközelített az egyik sekktorra. A képernyő közepétől nem messze a féregjárat tűnt fel, ettől pedig pár centire csupán a Voyager és a másik három hajó kicsinyített képe. Mind a négy objektum sárga szögletes zárójelhez hasonló jelképben volt elhelyezve. A zárójelek bal oldalán pedig általános adatok futottak. A féregjáratot jelképező szimbólumtól e pillanatban egy sárga vonal indult el egy a képernyő ball sarkától, nem messze lévő vörös oldalélekkel rendelkező kockába. A vörös kocka közepétől nem messze egy kékes lila csillagköd tündökölt. Hetes visszafordult a kapitány felé, majd kimérten megszólalt.
- A féregjárat a számításaink szerint valahol itt fog megjelenni. – mutatott a vörös kockára.
- És mégis mekkora területről van szó? – kérdezte B’Elanna kicsit letörten. – Csak úgy mellékesen.
- Olyan 850 köbfényéves területről. – felelte pont úgy mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. A hír hallatán a jelenlévők többségének szinte teljesen elállt a lélegzete.
- Ezt… ugye nem mondja komolyan? – kérdezte B’Elanna. – 850 köbfényév Hetes! Ez óriási terület!
- Nincs semmi okom viccelődni hadnagy.
- Nem lehetne valahogy… leszűkíteni a kört? – kérdezte magához térve a parancsnok.
Harry már-már szólásra nyitotta a száját, hogy közölje a válasz nem, amikor is mintha csak varázsütésre Torres hadnagynak az eszébe ötlött valami, amit még az akadémián hallott.
- Talán van egy megoldás parancsnok! – bökte ki hirtelen.

Minden egyes szempár rászegeződött. B’Elanna kíváncsi tekintetek kereszttüzében Hetes mellé lépett, majd gyengéden odébb tessékelte. Pár pillanat erejéig elgondolkozva figyelte a konzolt, aztán szakszerű mozdulatokkal megnyomott néhány gombot. Egyelőre viszont semmi látható dolog nem történt.
- Még az akadémián halottam egy teóriáról. A szobatársam a kvantumelméletek megszállottja volt! Egyszer tartott is egy előadást az osztály előtt a féregjáratok és hasonló téranomáliák viselkedésének természetéről. Azt hiszem bátran, leszögezhetjük, ez volt akadémiai éveim legunalmasabb órája! És ezzel nem voltam egyedül! Jó néhányan hadilábon álltak a kvantumelméletekkel. Én nem különben! Talán így eshetett meg, hogy néhány pillanatra el is aludtam.

B’Elanna látva a csalódott, értetlen tekinteteket gyors magyarázatba fogott.
- Emlékszem a professzor utolsó mondataira. „Miss. Torres! Látom élvezettel, hallgatta végig az előadást. Gondolom ön kifejezetten jártas, lehet a témában, ha megengedheti magának, hogy átaludja az órát! Így azt hiszem, nem esik majd a nehezére, holnapra egy tíz oldalas tanulmányt írnia a témáról!”
Én persze kikeltem magamból! Ám a professzor egyetlenegy mondattal le is intett. „Egyszer még áldani fogja ezt a napot szorult helyzetében!”
- Végül is hányas dolgozatot írt hadnagy? – kérdezte alig érezhető félelemmel a hangjában Chakotay.
- Ha hiszi, ha nem ötös dolgozatot! Amikor a szobatársam elaludt, megkeresetem a jegyzeteit és lemásoltam azokat!
Bár meg nem tanultam, de furcsa mód a lényegre még emlékszem! Hát igaza lett a professzornak! – mondta, majd rövid hallgatás után belekezdett.

Az elmélet egy bizonyos kardassziai tudós nevéhez fűződik. Teóriája szerint egy féregjárat antigraviton részecskenyomait le lehetne követni egy kifinomult multispektrumú graviton szondával. A gond csak az, hogy soha sem sikerült bebizonyítania az elméletét. Amikor ugyanis előállt vele még nem létezett kellő érzékenységű szonda. Talán bizonyította volna az elméletét, ha két évvel később nem zárják elmegyógyintézetbe, ahol fél évvel később véget vetett az életének.
- Egy elmeháborodott kardassziai tudós elméletét hívta segítségül? – kérdezte Hetes értetlenül inkább magától, mint sem a jelenlévőktől!
- Remélem… azért működni fog! – jegyezte meg Harry.
- Én is! – jegyezte meg félvállról.
- A gond csak az, hogy egy ilyen antigraviton részecskenyom, nagyon alacsony energiaszinttel rendelkezik. Így csak nagyön rövid távolságról érzékelhető. – szólt közbe Hetes.
- Erre nem is gondoltam! – felelte csalódottan. – Ám a neutrínószint energianövekedése, amit az antigraviton impulzus okoz az már elég erős ahhoz, hogy hosszabb távon is lekövethetővé váljon.
- Igaza lehet hadnagy!
- De ha jól sejtem a hatótávolság így sem lesz több, mint egy-két fényév! – jegyezte meg Mr. Chakotay.

- Ez igaz! Ám ha a hajó fődeflektorát átkalibráljuk… - kezdett bele mondandójába Hét Kilenced, ám B’Elanna hirtelen közbe vágott.
-… úgy, hogy graviton mátrixot hozzunk létre melyet aztán szubharmónikus frekvenciára, hangolva az érzékelőkhöz kötjük. Így a hatótávolsága ugyanakkora lesz, mint a távolsági érzékelőinknek! Ráadásul így még a felbontás is növekszik! Ez egy remek ötlet! – ismerte el.
- Mennyi időbe telik a művelet? – kérdezte a kapitány.
- Ha most azonnal lemegyek a gépházba, és bele kezdek, akkor… olyan tíz-tizenkét óra. – mondta. – Hetes! A Borg nem ismer valamilyen technikát, amit hasznosítani tudhatnánk?
- Már éppen javasolni akartam!
- Harry! Menjen velük! – utasította Kathryn egyre felhőtlenebb hangon.
- Igen is kapitány! Hárman még hamarabb végzünk! - mondta boldogan.
- Mr. Tuvok! A távolsági érzékelők nem jeleztek arra felé Rektaarián hajókat?
- Az előzetes vizsgálatok alapján bátran kimerem jelenteni, hogy a válasz nem. Valószínű, hogy kívül estünk a területük határain.
- Remélem igaza lesz! – felelte Kathryn.
Tuvok tekintete pár pillanat erejéig a képernyőre tapadt. Elgondolkodva figyelte a kékes lila porfelhőt, majd hirtelen megszólalt.
- Ámbátor kapitány lehet, hogy még sem olyan biztos az a válasz. – mondta sokat sejtetően.
- Ezt… meg, hogy érti Tuvok? – kérdezte érdeklődve.
- A csillagköd. – mondta egyszerűen. – Tökéletes búvóhely lehet egy hajó számára.
- Egy Tuvok? – kérdezte Harry meglepetten. – Kapitány! Abban a csillagködben akár egy egész flotta is el tudna rejtőzni.

- Mit tudunk arról a ködről Harry?
- Őszintén? Semmit! Az érzékelők valami oknál fogva nem képesek behatolni a csillagköd belsejébe. De ha már odabent leszünk pár millió kilométerről, már tudunk érzékelni szinte mindent!
- Egyszóval egy esetleges támadásra fel tudnánk készülni.
- Még is milyen távolságra van a csillagköd? – kérdezte Tuvok.
- Olyan tizenöt fényévnyire. – felelte Hetes.
- Mindent összevetve ez egészen remek hír! – mondta boldogan a kapitány. – Gratulálok önöknek! Szép munkát végeztek! – dicsérte meg őket.
- Mi akkor indulnánk is a gépházba! – mondta B’Elanna.
- Én pedig tájékoztatom a Konmel tábornokot és az admirálist! – mondta a kapitány inkább csak magának, sem mint a jelenlévőknek. Másodpercekkel később az asztrometria ajtaja sejtelmes surranással záródott be a távozók mögött.

Harryék minden tőlük telhetőt megtettek a feladat mielőbbi végrehajtása végett. A vártnál jó egy órával hamarabban sikerült elvégezniük a megfelelő módosításokat. Ezt részben a csapatmunkának részben pedig Hetes a Borg között szerezett tapasztalatai révén, melynek hála nem egy művelet időtartamát lehetett csökkenteni. Persze a flotta gépészeti szabályzatának szinte mindegyik ellent mondott. De vannak helyzetetek mikor a szabályokat egyszerűen csak fel, kell rúgni!
Valamivel több, mint három óra elteltével e remek kis csapat minden feladatával végzett. Harry és Hetes visszatértek a hídra, míg B’Elanna a gépházból felügyelte a deflektor konfigurációs beállításait.
Kathryn vett egy hosszú mély levegőt, majd megérintette a kommunikátorát.
- Janeway a gépháznak!
- Igen kapitány? – jött a visszajelzés B’Elannától.
- Aktiválja a deflektort! – Kathryn érezte amint egy, egyre nagyobb gombóc, kezd felgyülemleni a gyomrában. De ezzel nem volt egyedül. Mindenki izgatottan várta a végkifejlettet. Pluszt!
Tizenkét szinttel lentebb Torres hadnagy pár gomb megérintésével feltöltötte a deflektortányért, majd aktiválta a graviton mátrixot.
- Deflektor feltöltve!
- Harry! Öné a megtiszteltetés! – mondta előzékenyen a kapitány.

Mr. Kim alig észrevehetően de reszkető kézzel aktiválta az érzékelőket. Pillanatok múlva meg is érkeztek az első zavaros adatok. Harry lassan elkezdte kiszűrni a jelet. Másodpercek kérdése volt csupán és a konzolon feltűnő adatok között megjelent egy halvány energia nyomsáv, mely az előzőleg meghatározott irány felé tartott. Még egy kis hangolás az érzékelőkön és már csak a nyomsáv adatai futottak a konzolon. Kim zászlós izgatottan figyelte a számokat. Lassacskán meglesz a pontos irányzék és távolság! - gondolta magában. Ám ekkor történt valami. Egy apró de mindenki számára hallható hangjelzés figyelmeztette a jelenlévőket valami nincs rendben. Ez a valami sajnos a nyomsáv megszakadása volt!
- Mi történt? – kérdezte szinte azonnal kapitány.
- A… nyomsáv, megszakadt! – mondta csalódottan. – Túl nagy a háttér interferencia.
- Próbálja szűkíteni az érzékelő sugarat. – adott egy használható ötletet Hetes.
- B’Elanna! – szólalt meg a parancsnok. – Irányítson át minden energiát a deflektor tányérba.
- Már így is minden energiát az kap! Ahogy nő a távolság úgy romlik a felbontás.
- Küldje át a fegyverzet és a pajzs energiáját is!
Rövid szünet után B’Elanna ismét megszólalt.
- Nem elég parancsnok!
- Létfenntartást minimumra! A maradék energiát pedig a deflektorba!

Alig, hogy elhangzott a parancsnok utasítása a hajó összes fedélzete elsötétült, hogy mindössze tizedmásodpercek elmúltával a tartalékvilágítás halvány fénye vegye át a helyet a koromsötétségtől.
- Ennyi elég lesz! – mondta B’Elanna.
Harry izgatottan fordította tekintetét ismét a konzolra.
- Megvan a nyomsáv kapitány! Elég halvány de azért érzékelhető. Nem sokára meglesznek a pontos koordináták és távolsági adatok! – jelentette újult erővel.
Mr. Kim a konzolon futóadatokat grafikus formába öltötte. Pontosabban a pár órája álltaluk is használt csillagtérkép formájára. A térképen a nyomvonalat egy sárga vonal jelképezte, mely lassan, de biztosan közeledett végcélja felé. Már csak másodpercek kérdése volt az egész. És végre a sárga vonal vége megállapodott a kékeslila csillagködben. Pillanatokkal később megjelentek a pontos adatok is. Harry boldog volt! Nagyon is boldog! Most már csak idő kérdése és megnyílik a féregjárat ő, pedig újra otthon lehet, szerető családja körében, akiket már hat éve nem látott!
- Megvan kapitány! – „kiáltotta” Harry örömteli hangon.

- Ez az! – jegyzet meg Tom boldog mosoly közepette. A hídon mindenki arca felderült. Az öröm láthatatlan hullámai vibráltak a levegőben. Annyi év szenvedés után végre haza térhetnek! Ennél jobb dolog nem is történhetett volna a legénységgel! A hat éve dédelgetett állom végre megvalósul!
- A pontos koordináták 243, 4 /59.
- Ez egyenesen a csillagködbe vezet minket! – állapította meg Tom. – Hát… lehetne rosszabb is!
- Mr. Tuvok! Készítse fel a hajót egy esetleges összeütközésre.
- Igen is kapitány!
- Harry! Küldje át a koordinátákat a többi hajónak.
- Koordináták átküldve! – felelte amaz pillanatokkal később.
- Mr. Paris! Azt hiszem, tudja az utat! – mondta halvány mosoly kíséretében Chakotay parancsnok.
- Már indulunk is – válaszolta Tom, majd szakszerű mozdulatokkal betáplálta az irányzékot és pillanatokkal később aktiválta a térhajtóművet. A Voyager gondolái „lomhán” megemelkedtek, majd a hajó átugrott a subtérbe. Másodpercekkel később a másik három hajó is követte példáját.