Második esély

A buszmegállóban vártam a buszt, egyedül. Farkas ordító hideg volt és a busz csak azért sem bírt megérkezni. Már azon kezdtem gondolkodni hogy törölték ezt a járatot az időjárás miatt, ezért elővettem a telefonom és a testvéremet hívtam, de ő szokás szerint nem vette a telefont. Pár perc múlva már tényleg azt hittem hogy itt helyben megfagyok, ekkor megláttam egy alakot pár méterre.A sűrű havazás miatt nem igazán láttam az arcát , de egy 175 cm magas, 20 év körüli pasi lehetett. Először azt hittem ő is a buszt várja de mikor oda ért a nevemen szólított. Nagyon megijedtem, hiszen én életemben nem láttam még őt.A szél annyira süvített hogy szinte alig hallottam valamit, de azért meg értettem mit is akar:
-Szia! Szofi ugye?
-Ohm, igen.-mondtam kissé megrémülve.
-Merre mész?
Jobb kezemmel mutattam az útra ami haza vezet.
-Tényleg ? Énis . Elvihetlek?
Nekem a fejemben automatikusan megfogalmozódótt a válasz, és mivel "ami a szívemen az a számon" típusú ember vagyok megpróbáltam finoman visszautasítani.
-Áhh, nemkell mindjárt jön a buszom.-mondtam , de még magam sem hittem el.
-Hát, kétlem hogy egy hamar ide fog érni . Biztos ne vigyelek el?
Szívem szerint nem egyeztem volna bele de annyira átfagytam hogy nem volt túl sok választásom.
-Hát, nem is tudom. Nemszoktam idegenekkel utazni.-vallottam be.
-Ó , nefélj Máté mesélt rólad.
-Máté barátja vagy?
-Igen.
-Hát jó. Menjünk. Úgyis szétfagytam már.
-Oké . Gyere.
Elvezetett az utca másik végén lévő üzlet parkolójába és kinyitotta egy fekete kocsi ajtaját.Miután elindultunk már kicsit megnyugodtam és elkezdtem kérdezősködni.
-Hogy is hívnak?
-Gábor.
-Máté sosem mesélt rólad.
-Ő viszont elég gyakran megemlít téged.
-Igazán? És mit mondott rólam?
-Az maradjon az én titkom. -húzta mosolyra a száját.
Egy ideig abba maradt a beszélgetés és figyelmes lettem hogy nem a megszokott úton megyünk.
-Ohm, izé... biztos jó irányba megyünk?
-Persze.-nevetett fel.
Onnantól éreztem ,hogy valami nincs rendben. Megpróbáltam észrevétlenül elő venni a telefont és üzenni akinek csak tudtam a környéken. Egy idő után észre vette és megkérdezte mit csinálok. Remegő kezekkel gyorsan visszatettem a telefont a táskámba.
-Csak..az órámat néztem.
Nemsokára éreztem hogy a kocsi lelassul és egy teljesen ismeretlen környéket láttam magam körül .
-Vigyél haza. -mondtam a leghatározottabb hangomon , de az ijedségbe beleremegett a hangom.
-Mit aggódsz jól fogsz mulatni-mosolygott.
Hirtelen arra gondoltam, hogy mikor leállítja a motrot, egy hirtelen mozdulattal kiugrok a kocsiból és futok ameddig bírok.Csakhogy ez nem volt ilyen egyszerű. Az ajtó nem nyílt akár hogy is rángattam. Gábor megalázóan nevetett rajtam , én pedig visszatartottam ugyan a sírást, de egy könnycsepp végig szaladt az arcomon. Nem tudtam mi tévő legyek. Hirtelen megfogta a kezem én pedig rögvest elhúztam .<br>
-Akkor másképp játszunk.<br>
Megragadta mindkét karom, az ülésemet hátra engedte és a támlájához kötözött egy ragasztó szalaggal amit a hátsó ülésről vett elő.Minden erőmmel azon voltam hogy ellenálljak neki, de az én erőm az övé mellett eltörpült. Egy ideig küzdöttem de végül egyhagyott minden erőm és kitört belőlem a zokogás. Könyörögtem hogy engedjen el ,de nem tette. Tehetetlenül sírtam egy elhagyatott parkolóban ,már épp sötédett és ő elkezdte leszaggatni rólam a ruhát. Az egyik lábát áttette rajtam és a combomra ült. Megragadta a hajamat és oldalra húzta a fejem , a nyakam pedig eszméletlenül erősen kezdte harapdálni. Pár perc után abba hagyta és levette magáról a farmert. Soha nem láttam még ilyet, de ezzel ő nem nagyon törődött. Végül ráordítottam:
-Mitakarsz azzal? Ne ... kérlek , szűz vagyok.-zokogtam.
-Nefélj majd vigyázok.-mondta és ezután hihetetlenül erősen vágódott belém, belőlem pedig fülsüketítő kiáltás tört fel. Ekkor ordibálást hallottam oda kintről, ami egyre erősödött ezérf felismertem.
Marci.-futott végig az agyamon. És őrült ricsajba kezdtem.
-Marci! Ittvagyok! -ekkor Gábor pofoncsapott amitől kissé elkábultam.Feloldotta a zárat, kioldozott, kinyitotta a kocsi ajtót és egyszerűen kilökött rajta ,majd elhajtott.  Marci odarohant hozzám és segített feltápészkodni a földről, majd gyorsan elkezdett vetkőzni és rámadta a ruháit . Ő egy szál felsőben és nadrágban volt.
-Köszönöm.-mondtam.
-Te jó ég! Mit csinált veled az az állat?-kérdezte elszörnyedt arccal, de már nem kapott választ mert a kimerültségtől nem bírtam megtartani magam és Marcira dőltem.
Pár órával később:
Marci lakásában ébredtem . Ő egy nagyon jó barátom . 19 éves , és annak ellenére hogy fiú, mindenki másnál jobban megért. Nemláttam a nappaliban ezért felálltam és a szobája felé vettem az irányt. Az ajtó résnyire volt nyitva . Halkan beléptem és kissé kábult arccal néztem rá.
-Ó ,hát ittvagy.
Hirtelen felpattant az ágyról és átölelt . Megfogta a fejem és a vállára hajtotta . Mindig tudta mire volt szükségem és most sem csalódtam benne.
-Jobban vagy?
Válaszolni akartam de minden feszültség ami felgyülemlett most sírás formájában szabadult fel.
Szorosan átkaroltam és csak zokogtam .
Elmeséltem neki mindent ő pedig mindent megtett azért hogy jobban érezzem magam .
-Figyelj. Itt maradhatnék pár napig?-kérdeztem lehajtott fejjel.
-Nem.-mondta határozottan.
-Mért?
-A szüleid azt sem tudják mi történt veled! El kell nekik mondanod.
-Nem ! Egyáltalán nem kell. Anyu nem bírná ki és én nem nézek így a  szemükbe!
-Hogy? Hisz nem a te hibád volt.
-Nem kellett volna elmennem vele.
-Nem tudtad hogy ez lesz.
Az addig lehajtott fejemen egy könycsepp futott végig, majd lassan felemeltem és a szemébe néztem.
-Kérlek.
-Nembánom. Ha neked ez jó.
-Köszönöm mosolyodtam el egy picit.
Viszont választhatsz. Alszol mellettem, a földön vagy a nappaliban , mert nincs még egy szobám.
-Alszok a nappaliban.
-Oké. Kiviszek pár cuccot neked. Addig hívd fel anyádékat hogy itt alszol pár napig..
-Jó. Hívhatok rólad ?
Odadobta a telefont én pedig a lehető leg átlagosabb módon megpróbáltam beszélni a szüleimmel.
Hamar eljött az este, és nekem ezer gondolat cikazott a fejemben. Rémálmaim voltak. Átmentem Marci szobájába és lefeküdtem mellé. Magamra húztam a kezét és ő szorosan átkarolt.
-Rémálmok? -kérdezte álmosan.
-Igen.-mondtam és egy gyenge puszit nyomott az arcomra. Így aludtunk el.
Pár nappal később:
-Jó reggelt!
-Haggyál.-nyomtam a fejem a párnába.
-Még mit nem!- mosolyodott el majd fölém mászott és csiklandozni kezdett. Védekezés képpen megpróbáltam lefogni a karját, ő erre merfogta a két kezem és a fejem fölé emelte hogy tovább csikizhessen, de bennem ekkor bevillant egy kép. Eszembe juttott ahogy Gábor megkötözött.
Hirtelen ellöktem és felugortam.
-Mi a baj?
-Semmi csak eszembe jutott valami arról ahogy megfogtál.
-Sosem tennék veled olyat.
-Tudom.
-Akkor?
-Nemhiszem hogy ezek után normálisan fogok gondolni a sexre.
Marci csípőre tette a kezért ,lehajtotta a fejét és nagyon úgy tűnt hogy töri valamin a fejét.
-Najó. Gyere velem.
-Hova?
Választ nem kaptam , azonban kinyújtotta a kezét, megfogtam, és bevezetett a szobájába. Leültünk az ágyra. És kérdőn néztem Marcira.
-Most mivan?
-Nemhagyom hogy rossz emléked legyen erről.
-Mi? Mit akarsz csinálni?
-Segíteni akarok.- mondta , majd közelebb hajolt.
-NE! Én nem akarok többet semmi ilyet átélni . Legalábbis most még nem.
-Bízol bennem?
-Igen ,de..- már mondani akartam de közbe vágott.
-Semmi de. Mennyire?
Elgondolkoztatott. Igaza van . Ő sosem bántana és nála jobban senkiben nem bízom . Átgondoltam és az ajkaira tapasztottam az enyéimet. A vállamra tette a kezét és végig simította a kezem , majd megfogott és óvatosan lefektetett.
Ő felállt, levette egyszerű fehér pólóját és félre dobta , így újra láthattam a tökéletesen kockás hasát. Felém mászott , izmos kezével megtámaszkodott a fejem fölött, és egy leheletnyi puszit nyomott a homlokomra . Rajtam egy fehér haspóló volt és farmer. Mutató újját végig húzta a hasamon, amitől én lúdbőrös lettem . Ismét megcsókolt de most hosszasan és közben gyengéden megfogta a kezem , majd a fejem fölé tolta , akár csak Gábor. De nála teljesen biztonságban éreztem magam . Lehúzta rólam a kicsinyke pólót ,ami alatt semmi nem volt, és megsimította a melleimet.Csókolgatni kezdte a nyakamat azokon a pontokon, ahol Gábortól szerzett sebeim voltak, aztán egyre lejjeb csúszot . Ajkai közé vette a bimbóm és forró csókokat lehelt rá. Feltérdelt, levette a gatyáját ,majd megláttam AZT. Visszatért a hasamra , szinte minden porcikám csókokkal árasztotta el. Majd finoman széthúzta a lábaimat és közéjük térdelt. Annyira felizgatott,
hogy minden részem őt akarta. Neki akartam adni magam. Keze végig siklott a combomon , majd forró puncimra tette a kezét és mutató újja végig futott rajta egészen a lyukamig,mire én kissé felszisszentem.
-Ennyire fáj?
Megráztam a fejem, mert nem akartam hogy abba hagyja.
Előre hajolt egészen a fejem mellé úgy, hogy hallottam milyen gyorsan ver a szíve. Majd fél mosolyra húzta a száját és a fülembe súgta :
-Kis hazug.
Ezután éreztem hogy elkezd belém hatolni és egy csókkal elfojtja a sikolyomat. Mikor már teljesen bennem volt , finoman elkezdett mozogni előre-hátra. Idővel a fájdalom eltörpült az élvezet mellett és ő is gyorsított a tempón. A menyországban éreztem magam és ezek szerint Marci is , mert nem sok kellett neki hogy elmenjen. Nekem ugyan nem sikerült, de minden percét élveztem és boldog voltam hogy örömet okozhatok neki. Nagyot sóhajtott majd lassan kihúzta belőlem, aztán mellém feküdt.
-Nagyon fájt?
-Kicsit.
-Sajnálom.
-Nesajnáld . Még soha nem éreztem ehheh hasonlót.
-Énsem.
-De te már voltál lánnyal nem?
-Hozzád hasonlóval még soha.-nevetett fel.